Meglepi a Fidesztől: rejtett adók a nyugdíjtörvényben

„Rejtett adókat tartalmaz az új nyugdíjtörvény” - Szakemberek szerint a változások nem csökkentik a nyugdíjkassza hiányát, csak elodázzák a probléma kezelését.

2010. december 20., 04:50

Selmeczi Gabriella csütörtökön jelentette ki, hogy mindenkit arra biztat, lépjen vissza a biztonságos állami nyugdíjrendszerbe, mert később már nem lesz rá lehetőség. Vagyis a magánpénztár tagoknak alig több mint egy hónapjuk van arra, hogy döntsenek: mennek vagy maradnak. A Magyar Pénztárszövetség elnöke az előbbire biztatja a pénztár tagokat. Czöndör Gyula azt mondja: a magánpénztárak rendszere sem a gazdaságnak, sem a tagoknak nem termelt hasznot. „A kormánynak kutya kötelessége volt meglépni, hogy ennek a kasszának az egyensúlyát valamilyen módon megteremtse, ami jól láthatóan az utóbbi időben meglehetősen nagy hiánnyal küszködött”- magyarázta az elnök.

Nyugdíjszakértők szerint a kötelező rendszer, vagyis a második pillér felszámolása hosszú távon nem volt rossz döntés, megvalósításának módja azonban annál inkább az. „Az önkéntesség álcája alatt olyan feltételeket teremtenek, hogy mindenkinek csakis a visszalépés éri meg, ami nem szimpatikus”- vélekedett Kun János. Ráadásul a nyugdíjszakértő szerint a magánpénztárak vagyonának nagy részét feléli majd a kabinet, így az nem a tervezett mértékben csökkenti az államadósságot - írta az

ATV hírportálja. <br />
„A kormány egy olyan rendszert választott, amelyben a nyugdíjrendszerbe belerejti az öregedésből származó hiányt, ezáltal eldugja a problematikát. Ennek számos hátránya van. Nem korrekt, viszont nem kell kivetni az adót”- jelentette ki Németh György. A közgazdász szerint az új nyugdíjtörvény rejtett adót tartalmaz, amit a kormány nem mer kivetni, inkább ennek álcázásával próbálja leplezni a nyugdíjrendszer hiányosságait.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.