Meghökkentő kormánybejelentés: nem kell az IMF segítsége

Görögországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére, európai és görög vezetők legalábbis világossá tették, hogy az IMF nélkül akarják kezelni a görög pénzügyi válságot – mondta John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese.

2010. március 14., 10:56

"Részünkről ez rendben van" – fogalmazott a kaliforniai Palo Altóban rendezett gazdasági konferencián a pénzintézet második számú embere. Hozzátette, az IMF technikai tanácsadással segíti Athént.

Lipsky szerint "nagyon kemény dió" lesz Görögország számára az a nehéz stabilizációs program, amelynek végrehajtására kényszerül a súlyos pénzügyi problémák miatt – jelentette az MTI.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) francia elnöke úgy vélte, érdemes tanulmányozni azt a javaslatot, amely szerint az IMF mintájára létre kellene hozni egy Európai Monetáris Alapot. Egy ilyen alapról azonban szerinte a tagországok kormányainak kellene dönteniük, nagyon szigorú feltételrendszert szabva. Az ötletet – amellyel a görög adósságválság nyomán állt elő több akadémikus – Angela Merkel német kancellár is támogatta (már korábban).

Trichet bátornak nevezte Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő megszorító lépéseit, amelyek szerinte meg fogják győzni a piacokat arról, hogy Görögország jó irányban halad.

John Lipsky a fórumon megállapította: sok optimista jel utal a világgazdaság rendbejövetelére, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy komoly gondot jelent az emelkedő munkanélküliség. Véleménye szerint 2011-ben is folytatódni fog a munkahelyek megszűnésének folyamata.

Utalt rá, hogy az eddigi gazdasági felépülés a szokatlanul nagy fokú állami költekezésen alapult, és a tartós növekedés helyreállításához az állami szektortól ezt a szerepet idővel át kell majd vennie a magánszféra által támasztott keresletnek.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.