Még nincsen kilakoltatási moratórium, de lehet, hogy lesz
Parlamenti szünet idején ma rendkívüli ülésre hívták össze a Ifjúsági Szociális és Családügyi Bizottság tagjait a lakáshitelesek védelme érdekében. Török Zsolt, MSZP-s képviselő már egy nappal korábban önálló sajtótájékoztatót tartott a kormány eddig bevezetett intézkedéseiről. Ő már akkor bejelentette, hogy 90 napra felfüggesztik a bankok a kilakoltatásokat. A Bankszövetség délelőtt ezt cáfolta.
Az elmúlt napokban szinte minden politikai közszereplő figyelmének középpontjába helyezte lakáshitelesek problémáját, az árverések fenyegető rémét. Bár a nyilatkozat áradatban egészen eltérő adatok is megjelentek arról, hogy hány család került krízis helyzetbe.
Érdekes mód az egyik legszélsőségesebb számot Szili Katalin, a hamarosan leköszönő parlamenti házelnök hozta nyilvánosságra. A politikus asszony a GFK adataira hivatkozva azt közölte, hogy mintegy félmillió ember - köztük háromszázezer gyerek - életkörülményét közvetlenül veszélyezteti családjuk adóssága. Információi szerint 716 ezer szerződés havi törlesztése már több, mint 90 napos hátralékban van.
A 168 Óra Online megkereste a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadóját, Müller Jánost, aki naprakész adatokkal szolgált. Információi szerint összesen 47 ezer 90 napot meghaladó hitelszerződést tartanak nyilván az 1.4 millió jelzálog hitelből. Bár a teljes jelzáloghitel állománynak csak közel fele lakáshitel, a másik fele szabadfelhasználású kölcsön. A vezető tanácsadótól azt is megkérdeztük, hogy
A Bankszövetség cáfol
-Kötött-e a Magyar Bankszövetség megállapodást a magyar kormánnyal arról, hogy a kilakoltatásokat felfüggesztik a pénzintézetek? Mivel hétfőn Török Zsolt MSZP-s parlamenti képviselő egy önálló sajtótájékoztatót tartott – Mit tett a kormány a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelmében? – címmel.
“A kormány és a Bankszövetség együttműködésének köszönhetően két hónapos kilakoltatási moratórium lépett életbe” – állította képviselő. Ám a moratóriumról szóló megállapodást a Bankszövetség vezető tanácsadója cáfolta. Nem tudott ilyen megállapodásról.
PSZÁF: 150 gyanúsított
A Ifjúsági Szociális és Családügyi Bizottság keddi ülésén azonban a lakáshitelezés problémakörének szinte minden szereplője megszólalt és árnyaltabb képet adott az adósokról és törlesztéseikről.
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nemrég kinevezett új elnöke a "problémás hitelek" vizsgálatánál szerzett tapasztalatokról tájékoztatta a bizottságot. Az MTI beszámolója szerint a PSZÁF elnöke különböző típusokba sorolta a krízishelyzetbe került adósokat. Elsőként említette, amikor a pénzügyi szolgáltatók hitelezése jogszerű volt, de az adós a válság miatt nem tudott fizetni. Ebben az esetben indokoltnak tartja a kormányzati támogatást.
A következő csoportba sorolta azokat az adósokat, akik állítása szerint nem akarnak fizetni. Ekkor nem indokolt a segítségnyújtás –állapította meg.
Harmadik csoportként nevezte meg a PSZÁF elnöke azokat az eseteket, amikor a hitelintézet jogszerűnek mondható, de etikátlan magatartása sodorta az ügyfeleket nehéz helyzetbe. Az ilyen gyakorlat ellen egy etikai kódex útmutatásai alapján kell fellépni – vetítette előre.
A "legszörnyűbb" azokat az eseteket nevezte, amikor pénzügyi vállalkozások jogszabályellenes magatartást tanúsítottak az adósokkal szemben. A PSZÁF feljelentést tett, már megkezdődött a rendőrségi nyomozás. Farkas Ádám hozzátette, hogy több mint 120 feljelentés alapján 150 gyanúsított került a hatóság látókörébe az elmúlt időszakban.
Határidő a kormánynak: szeptember 15.
A bizottság nem ült össze hiába. Egy állásfoglalásban kérik a kormányt a szigorúbb szabályozásra. Javasolják, hogy az átláthatóbb pénzügyi tevékenység és a hitellel rendelkezők védelméért további törvényeket módosítsanak és alkossanak meg. Végül a szükséges törvényjavaslatokat szeptember 15-ig terjesszék be az Országgyűlésnek. Mindezek mellett fontosnak tartják a pénzügyi követelések rendszerének átláthatóbb szabályozását.
A parlamenti bizottság felkéri a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó valamennyi pénzügyi vállalkozást, hogy az etikai kódex megalkotásáig, illetve a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések befejezéséig egyáltalán ne kezdeményezzenek kilakoltatást. A bizottság mindezek mellett még arra is kérte a kormányt, hogy havonta készítsen számukra egy összefoglalót a hátralékosok helyzetét tükröző adatokról, hogy nyomon követhessék a változásokat.
