Medveczky fellebbez

– Várja ki a végét. Hallgassa a rádiót, és minden kérdésére választ kap – sejtelmeskedik Medveczky László.
A Neo FM-ügy tárgyalásának szünetében mondja ezt a tulajdonos, aki két hónapja egy forintért vásárolta meg a kereskedelmi rádiót. Most azért perel, mert szerinte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogszerűtlenül mondta fel vele június 20-án a műsor-szolgáltatási szerződést. Az indok az volt, hogy a Neo több mint hétszázmilliós tartozást halmozott fel, nagy részét a hatósággal szemben.

Kérdezzük Medveczky urat, akar-e egyáltalán fizetni.

– Még jó. Mondom, várja meg a végét.

Csődtemető

Medveczky úr amúgy rendre eliszkol a média elől. Egyedi a technikája: a közeledő újságíróknak sajtótájékoztatót ígér, majd eltűnik.

Amúgy sem hétköznapi figura, ami abból is kiviláglik, hogy rádiós tapasztalat nélkül belevágott a Neo üzemeltetésébe. Bejegyeztette a Dr. M-Media nevű kft.-t, majd idén július 3-án a már emlegetett egy forintért – a gigaadóssággal együtt – megvette a Neót a korábban üzemeltető FM1 Zrt.-től.

És most úgy véli, mivel az FM1 még a szerződés felmondása előtt csődvédelmet kért, nem lehet megvonni tőle a médiaszolgáltatás lehetőségét, hisz adás nélkül képtelen bevételt termelni. Ebben van valami. Pláne, ha feltételezzük, hogy Medveczky úrnak valóban szándékában áll fizetni.

Előélete, mondjuk úgy, ad okot némi bizalmatlanságra. Ő látta el Zalatnay Cini jogi képviseletét, valamint a Világ-Expedíció nevű gyalogtúrán tizenöt év alatt öt kontinenst kíván körülgyalogolni. A szakmai nacionálé fontos eleme, hogy legalább harminc céget vitt már „csődtemetőbe”, és kizárták az ügyvédi kamarából.

A fogadkozások ellenére mostanáig (az egy forinton túl) egyetlen fillért sem tett a Neóba. Augusztus 6-án elmaradt munkabérekre hivatkozva, valamint „az új tulajdonos által teremtett kilátástalan helyzet, körülmények és a tulajdonos szakmai jövőképe miatt” a rádió valamennyi munkatársa felmondott. Medveczky huszonnégy óra éteri némaság után friss stábbal újraindította a rádiót.

És most itt vagyunk a tárgyalóteremben. Medveczky úr az utolsó sorban foglal helyet, elöl jogi képviselője ül, vele szemben az NMHH ügyvédje és jogi igazgatója foglal helyet.

Remes Gábor, a bírói tanács elnöke iratismertetéséből megtudjuk: Medveczkyék szerint a felmondás valódi oka nem a bankgarancia hiánya, hanem a felhalmozott tartozás mértéke miatt „alperesi oldalon beállt ijedelem”. Ezért „nem valós tényeken alapul” az alperesi gondolatmenet, amely szerint: „Abból, hogy fizetési képességének átmeneti megbillenése mellett csődeljárást kezdeményezett maga ellen a Neo, az alperes vélhetően azt a következtetést vonta le, hogy fizetésképtelen.”

Mohay György bíró csukott szemmel, fejét tenyerébe hajtva koncentrál. Ébred, amikor az ügyvédek veszik át a szót. Mi áll előrébb: a magán- vagy a közigazgatási jog? Ingyen akarja üzemeltetni a rádiót Medveczky? Van-e vagyona a cégnek, vagy virtuális másfélmilliárdosként is csóró? Ilyen érvek és persze ellenérvek, majd azokat alátámasztó jogi érvelések sorakoznak egymás után.

Amíg dönt a bíróság, ki kell fáradnunk a teremből.

Újabb trükk

Ideges férfi toporog a folyosón. Bemutatkozik:
– A tulajdonos úr rosszul tudja a nevemet, mert azt hiszi, Csekonics, pedig Riborics. Riborics György. Cs-vel a végén, közönségesen.

Riborics úr ad bérbe a Neónak négyszáz négyzetmétert, jó ideje fut a pénze után.

– A törvény szerint csődvédelem alatt nem mondhatom fel a szerződést. Közben majd havi hatszázezer a rádió rezsije, nekem meg ki kell állítanom számlát a bérleti díjról is, amely után adóznom kell, csak a számlák áfatartalma ötszázezer. Így havi 1,2 millióval finanszírozom a Neót – darálja dühösen Riborics úr. – Medveczky hiteget, üzenget, berendel, egy órát várakoztat, aztán nem fizet se nekem, se a takarítónak, se az őrző cégnek, senkinek.

Közben odabent megszületett a döntés.

– Kihirdetem a Fővárosi Törvényszék ítéletét – így a tanácselnök –, amely a felperes keresetét elutasítja.
Vagyis: jogszerű volt a szerződés felmondása, azt a csődeljárás nem akadályozhatja meg.

Medveczky már a folyosón.

– Megfellebbezzük – mondja futtában bazsalyogva. – Tartunk egy sajtótájékoztatót, talán a hétvégén.
Megjegyezzük: ismerjük a trükköt.

Megint mosoly.

– Tudja a mobilomat? Itt a névjegyem. Hívhat.
Ez új. Mármint a trükk.