Magyarországi külföldi devizahitelek

A magánjogi szerződések kiüresítése miatt, ami végül is egyet jelent a kisajátítással, a befektetők nagy ívben el fogják kerülni Magyarországot – írja Johanna Ruzicka a Der Standard hasábjain.

2011. szeptember 13., 18:59

Minden részvét ellenére, amelyet a kizsákmányolt magyar devizahitelesek iránt csak érezhet az ember: a kevésbé átgondolt politikai bejelentések szintén nem jelentenek segítséget.

A magyar kormány bejelentése, miszerint a devizahitelek forinthitelre történő átváltásával ki akarja menteni a háztartásokat az adósságcsapdából, és ezt a bankokkal kívánja megfizettetni, több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hozhat. A javaslat túl sok veszélyes csapdát rejt. A rögzített átváltási kurzus a tervgazdálkodásból származó eszköz, és már akkor is kevés haszonnal járt. Az állandó pótlólagos kiegyenlítés szükségessége, amely a tervezett és a tényleges kurzus közötti különbségből adódik, tovább gyengíti a magyar forintot. Továbbá: jó okuk volt és van a magyaroknak arra, hogy svájci frankban vagy euróban adósodtak el; ez pedig az, hogy a devizákra alacsonyak a kamatok. A hitelfelvevő forintban közel 10-12%-os kamatot fizet.

A javaslattal azt sugalmazza a magyar kormány, hogy van egy fájdalommentes, egyszerű út, amelyen ki lehet jutni az adósságcsapdából. Na bumm, hogy valaki másnak kell fizetnie, mégpedig a bankoknak, amelyeknek az imázsa egyébként is alacsonyan van.

Sajnos ennyire nem egyszerű a dolog. Jelentősek lesznek a következményekből származó károk: A magánjogi szerződések kiüresítése miatt, amely végül is azonos a kisajátítással, a befektetők a nagy ívben el fogják kerülni Magyarországot.

(Der Standard, nyomtatásban 2011.09.13.)
">
Fordította: dr. Gonda László

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.