Még a jobb időkben sem termeltek ennyi profitot a magyar cégek, mint az infláció idején
Rendkívül nyereséges volt a Magyarországon működő cégek nagy része az energiaválság és az egekbe szökő infláció ellenére is: még a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezetű évek során sem volt ekkora profitráta emelkedés.
A Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentését elemezve írja, hogy a vállalati profitok a tavalyi negyedévben Magyarországon nőttek a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban. Ebből arra lehet következtetni, hogy azok a vállalkozások, amiket a válság kevésbé érintett, vagy talpon tudtak maradni, nagyon nagy hasznot tehettek zsebre.
Mivel a jelentés szerint a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, a Világgazdaság arra következtet, hogy viszonylag kevés vállalkozás dőlhetett be. Ellenben elképzelhető, hogy a feltűnően magas, 20 százalék feletti inflációban nagy szerepet játszhat a cégek költségnövekedés fölötti áremelése is. Ennek nincs más célja, minthogy ezek a cégek minél több profitot tehessenek zsebre.
Még a jobb időkben sem volt ilyen magas a profitráta emelkedése
A jegybank szakemberei már a tavaly decemberi inflációs jelentésükben is felfigyeltek arra, hogy egy év alatt jelentős mértékben emelkedtek a profitráták például a szállítás-raktározás (84 százalék), feldolgozóipar (50 százalék), sőt, a kereskedelem és a turizmus (25 százalék) ágazatokban is.
Ezek az arányok pedig még a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezetű évek átlagánál is magasabbak voltak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2023. március 30., 12:49
Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank márciusi Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón csütörtökön.
Gazdaság
2022. június 28., 15:24
A jegybank 11,0-12,6 százalék közé emelte idei inflációs prognózisát legfrissebb Inflációs jelentésében az előző, márciusi jelentésben várt 7,5-9,8 százalékról. Emellett 2,5-4,5 százalékról 4,5-5,5 százalékra emelte az idei GDP-várakozását.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez azzal magyarázható, hogy a hazai vállalatok most pótolták be az elmúlt évek elmaradt áremeléseit. Az elemző a Világgazdaságnak elmondta, hogy a Covid-járvány elmúltával kezdődhetett az áremelés, amikor mindenki emelkedő költségekkel szembesült.
Idén a kereslet visszaesése miatt lejjebb mehetnek az árak is
Mindeközben azonban Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a profitnövekedés mögött az erőteljes belső kereslet és az olcsó finanszírozás áll. Tavaly az év első kilenc hónapjában még nem szakadt be a fogyasztás, illetve a drasztikus áremelésekben az is szerepet játszhatott, hogy a vállalkozások igyekeztek minden, a jövőben várható költséget beépíteni az árakba. Az elemző hozzátette: idén a kereslet visszaesése miatt mindennek az ellenkezője következhet be. Szerinte annak, aki meg akarja tartani a vásárlóját, a profitrátájából is le kell adnia. Nagy kérdésnek nevezte, hogy az élelmiszerüzletekben ennek a hatását látjuk-e már, de szerinte az jól látszik, hogy elindult egy verseny, amely az inflációt is lejjebb húzhatja, ami természetszerűen járhat együtt a vállalati profitráták mérséklődésével.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pásztor Csaba/168.hu)
