Magyarországgal példálózik az IMF
A világgazdaságban egyelőre kitart a pozitív hangulat, a Nemzetközi Valutaalap illetései azonban még nem járnak örömtáncot. Óvatosak, ugyanakkor türelmesek a kisegített országokkal szemben – írta a Napi Online.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kivár, mielőtt még takarékosabb gazdálkodásra kérné a gazdasági válság idején kisegített országok kormányát, és büntetné azokat, akik nem hajtották végre az ígért strukturális átalakításokat.
Mint ismeretes, a Valutaalap tavaly több kelet-európai országba (többek között hazánkba, Szerbiába, Romániába és Ukrajnába) is több milliárd eurót pumpált, hogy visszarántsa azokat a csőd széléről.
Annak ellenére, hogy kemény költséglefaragásokat javasolt a Valutaalap - a például Ázsiában tapasztalt heves ellenállásnak köszönhetően - inkább a tudatos gazdaságélénkítést részesítik előnyben, mint a szigorú kiadáscsökkentést.
De elemzők szerint az IMF stratégiája komoly veszélyeket hordoz magában: úgy vélik, a politika színterén inkább a sárdobálás, mintsem a reformok véghezvitele fog előtérbe kerülni. S bár a gazdasági mutatók biztatóak, az IMF továbbra is óvatos.
Nem kívánjuk világgá kürtölni, hogy a válságnak vége, és eljött a növekedés ideje - fogalmazott Marek Belka, az IMF európai részlegének igazgatója a Reuters-nek.
Piaci elemzők szerint a tőzsdén tapasztalható pozitív hangulat továbbra is kitart Európa piacain, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a befektetők továbbra is meg fogják büntetni a kormányokat, amiért nem mutatnak hajlandóságot a deficit kordában tartására.
Az IMF illetékese továbbá elmondta: figyelemmel kísérik nyugat Európa kilábalását, és esélyt lát arra, hogy kelet Európa a válság vége után gyorsabb tempóban fel tud zárkózni. Mindaddig azonban a Valutaalap engedélyezte a kisegített országoknak, hogy módosítsanak a korábban megállapított költségvetési-hiány számokon, mivel kiderült, hogy a válság sokkal mélyebb a vártnál: Ukrajna például 6 százalékkal megemelhette a költségvetési plafont, de ugyan ezt engedélyezte hazánknak, Romániának és Szerbiának is.
Ennek ellenére Simon Quijano Evans közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy kilábalás 1, 2, de akár 3 évig is eltarthat. A szakértő szerint komoly veszélyt jelent, hogy az ideiglenes segítséget a politikai pártok választási kampányaikban is felhasználják majd. A szakértő többek között Magyarországot kiemelte, ahol a politikai pártok fegyvertárát színesítették a költségvetési számok: az egymást követő kormányok nem akadályozták meg a hiány felhalmozódását, míg végül 2007-ben a gazdasági növekedést megfojtó megszorításokat kellett bevezetni. Sovány vigasz, de Ukrajnában is politikai célokra használták a költségvetési adatokat: az elnökválasztási kampány idején Viktor Juscsenko elnök többször is ellenfelét, Julia Timoshenko-t okolta a féktelen költekezésekért.
