Magyarország nagystílűen elüldözi a külföldi tőkét

A nyugati bankok folyamatosan tőkét vonnak ki Kelet-Európából. Az így visszafolyó pénzmennyiség azonban csekély mértékű ahhoz képest, amit a válságban levő európai országokból, Görögországból, Spanyolországból és Írországból vonnak ki. Erre a végkövetkeztetésre jutott az Erste Csoport csütörtökön nyilvánosságra hozott „veszteségcsökkentésről szóló tanulmánya”.

A „mérsékelt ” kelet- európai tőkekivonást mindenesetre eltorzítja egy különc: Magyarország a sokat bírált, külföldi intézmények ellen irányuló pénzügyi politikájával nagystílűen elüldözi a külföldi tőkét. 2011 októberétől 2012 júniusáig a nyugati bankok 19 milliárd dollárral csökkentették a kihelyezett tőkéjüket. Ez megfelel a magyar GDP 14,2 százalékának.

Spanyolországban hasonló nagyságrendű, azaz a GDP 14,3 százaléka volt a külföldi bankok hitelállományának a csökkentése. Ott persze ez a százalékarány eléri a 191 milliárd dollárt. Összességében a megvizsgált háromnegyed évben a külföldi befektetők a GDP 26,4 százalékát vonták ki Spanyolországból. Ennél is nagyobb mértékű volt a tőkekivonás Görögországból (36%) és Portugáliából (40%).

Amint említettük, a vizsgált kelet-európai országokban (Horvátország, Lengyelország, Románia, Csehország, Magyarország és Szlovákia) Magyarország kivételével mérsékelt módon ment végbe a leépítés. A tanulmány szerint Kelet-Európában „az országhatárokon túllépő hitelleépítés” csupán a GDP 4 százaléka volt, azaz 45 milliárd dollár. Ennek 40 százalékát azonban egyedül Magyarországról vonták ki.

„Határok közé” szorított kockázat

A 2008. évi válság időszakától eltérően, a régió most már kisebb mértékben van kiszolgáltatva a tőkemozgás globális gyengülésének, mert állítólag ezek az országok jelentősen csökkentették a külföldről történő finanszírozásra irányuló szükségleteiket. A Kelet-Európát érintő kockázatot már „határok közé” szorították. Ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi három évben megduplázódott a térségbe jutó EU-pénzek nettó mennyisége.

Ebben az összefüggésben a Kelet-Európából kivont 45 milliárd dollár csekély mennyiségűnek tekinthető – vélte az Erste közép-európai főközgazdásza, Juraj Kotian. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szabályozás erős nyomást gyakorol az európai bankokra annak érdekében, hogy helyreállítsák az egyensúlyt. Összehasonlításképpen: a hitelleépítés az eurózóna perifériáján levő országokban elérte a 600 milliárd dollárt.

Az Este vezető közgazdásza problémának tartja a Kelet-Európában levő külföldi tőke megváltozott szerkezetét, amely potenciális kockázatot jelent. Ebben a régióban a megnövekedett pénzügyi befektetések egy következő pénzügyi sokk alkalmával jelentős mértékben növelik a volatilitás (a pénz változékonyságának) veszélyét. Különösen azok az országok vannak veszélyben, amelyekben az állami kötvények túlnyomó része külföldiek kezében van. Kelet-Európában ilyen Magyarország és Lengyelország.

A kelet-európai gazdasági növekedés szempontjából a szakértők veszélyesnek tartják azt a tényt, hogy míg újabban kevés tőkét fektetnek be a kelet-európai országok privát szektorába, addig államkölcsönök és EU-pénzek formájában jóval több pénz áramlik a közszolgálati szektorba.

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról a