Magyarország „bankrablást” tervez
A hazai (osztrák) bankoknak részben le kell nyelniük külföldi valutában felvett magyarországi hiteleknél keletkező veszteségeket. Összegszerűen öt-hat milliárd euróról van szó. Ausztria harcolni fog e törvény ellen – írja a Die Presse hasábjain Matthias Auer és Josef Urschitz.
Magyarországon az osztrák bankok kénytelenek lesznek leírni a külföldi valutában levő hiteleik egy részét. Nem azért, mert a svájci frank szárnyalása miatt többszázezer magyarnak van gondja a hitelek törlesztésével, hanem azért mert ezt így akarja Orbán Viktor miniszterelnök. Ha minden a kormányzó Fidesz szándékai szerint történne, akkor az az 1,3 millió magyar, akinek euró- vagy svájci frank hitele van, most egy összegben, rendkívül kedvező feltételekkel fizetheti vissza a hitelét: frankonként 180 forintot, euróként 250 forintot kellene fizetnie. A tényleges váltási árfolyam közti különbséget (kb. egyötöd) „és valamennyi egyéb költséget” a bankoknak kell viselniük.
Emiatt súlyos veszteség fenyegeti az osztrák pénzügyi intézményeket, a Raiffeisen Bank International-t (RI) és az Erste Csoport-ot. Ezek az UniCredit-tel és az OTP-vel együtt az ország legnagyobb hitelszolgáltató intézményei. Az osztrák bankok vonatkozásában öt-hat milliárd euróról van szó. Az Erste Bank egymaga közel három milliárd euró hitelt adott svájci frankban a magyar magánháztartásoknak, az RI esetében 1,6 milliárd euróról van szó.
„Bizarr csípőlövés”
Hétfőn a sokktól még mozdulni sem tudtak a hazai (osztrák) bankok. A bankokat sújtó különadót és a nemzetközi vállatokra kiszabott Robin-Hood-adót követően Orbán most újabb akadálykövet helyez a befektetők útjába. Ez a kezdeményezés egy csípőből leadott lövés a jobboldali populista kormányfőtől, és a Fertő-tónak ezen az oldalán láthatóan váratlanul érte mind a bankárokat, mind a politikusokat. Legelőször még pénteken, késő délután utaltak bizonytalanul az elképzelésre, hétfőn a parlamentben már megerősítették, és Orbán kétharmados többsége feltehetően néhány héten belül keresztül is viheti a parlamenten.
A politikai önkényért a gyengülő részvényárakkal fizetnek a bankok: hétfőn a közel 10%-os eséssel mind az Erste, mind a Raiffeisen a kétévi mélypontra zuhant le. Emellett hétfőn még az sem volt világos, hogy valójában miként is néz majd ki a „nemzeti cselekvési terv”. „Meglehetősen bizarr, hogy az állam beavatkozik a magánjogi szerződésekbe” – mondta Sandor Richter, a Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézetének Magyarországgal foglalkozó szakértője. Időközben a Fidesz már nem ragaszkodik ahhoz, hogy a magyarok helyett a bankok fizessék meg a forinthitelre való áttérés költségeit.
Hogy ha ezt a törvényt a mostani terveknek megfelelően fogadják el, akkor a közgazdászok szerint nem sok magyarnak lesz elegendő pénze ahhoz, hogy éljen is a kedvező végtörlesztés lehetőségével. Végső soron a törvény „súlyos károkat okoz majd” a magyar gazdaságnak – figyelmeztetett a Magyar Bankszövetség. Nem utolsó sorban azért, mert Magyarország ezzel még jobban elszigetelődik az EU-ban.
Fekter tiltakozó levele
Ausztriában felháborodott reakciókat váltott ki az intézkedés. Spindelegger külügyminiszter kijelentette, hogy az EU minden szintjén és minden eszközzel harcolni fog a törvény ellen. Az EU-Bizottságot felszólította, hogy az Európai Bíróságnál (EuGH) azonnal kezdeményezze ideiglenes intézkedés meghozatalát a törvény ellen. Maria Fekter pénzügyminiszter asszony tiltakozó levelet küldött magyar kollégájának, amelyben tiltakozik a tervezett „kényszer árfolyamon történő átváltás” ellen, amely egész Európában veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. A bankok továbbra is tartózkodóan viselkednek – hiszen még mindig tárgyalnak a Fidesszel. Hogy mit gondol Orbán Viktor a külföldről érkező bírálatokról, azt jól mutatja, amit a magyar diplomaták ez évi értekezletén mondott: a bírálatokkal nem kell törődni. Azok csupán akadályozzák az „egészséges néplélek fejlődését”.
Természetesen nem egyedül Magyarország okozza a frank-probléma miatti gondot, amelyet az osztrák bankok Kelet-Európában összehoztak: a terjeszkedés expanzív időszakában olyan országokat is elárasztottak külföldi valutában felvehető hitellel, mint Horvátország, Románia vagy Ukrajna. Ezekben az országokban sem oldották meg időközben a problémákat, inkább elhalasztották azokat. Megállapodásokat kötöttek, amelyek sok esetben a hitel futamidejének a meghosszabbítását eredményezték.
(Die Presse, nyomtatásban 2011.09.13.)Fordította: dr. Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon!