Magyar valóság: 1 szoba, 2 segély, sok gyerek

Súlyos probléma mélyül tovább a magyar társadalomban, egy közelmúltbéli felmérés szerint a lakosság 14, a gyermekek 25 százaléka él jelenleg a szegénységi küszöb alatt az uniós mérce alapján. Közel egymillió szegény gyermek él Magyarországon a friss kutatások szerint. Ráadásul a szegény emberek semmilyen esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük. Az ELTE kutatása kimutatta azt is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben – közte a három somogyiban: barcsi, csurgói, nagyatádi – a gyerekek 84 százaléka él olyan háztartásban, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyetlen aktív kereső sincs a családokban – olvasható a

Az itt élő megkérdezettek 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, 40,1 százalékuk szerint az lesz egy év múlva is. Minden hatodik gyerek nem lát maga körül aktív kereső felnőttet, nincs számára olyan követendő szociális modell, amely a szocializációját segítené – mondta a lapnak Szemere Márta szociológus. Ennek számos következménye van: kihat a gazdaságra, és magával vonja a szegénységnek azt a szegmensét, hogy a gyerek nem jut hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, a kultúrához és gyakran az oktatáshoz sem. A szakember szerint az adatok segélykiáltások, és úgy érzi, hogy a szegény gyerekek számos bélyeget kapnak, miközben az integráció nem felzárkóztatta, hanem még inkább lejjebb taszította a hátrányos helyzetűeket. Ha nem történik valami, ez a szám millió fölé emelkedhet – húzta alá. A jövedelmi egyenlőtlenségek a gyerekek rovására emelkednek, a mélyszegénységben élőket az éhezés fenyegetheti.

A kutatás etnikai kitérője rámutat arra is: a magukat romának vallók 93,2 százaléka kifogyott a pénzéből hó végére, harmaduknál nincs vezetékes víz. A családi ellátások közül a családi pótlék a leginkább elfogadott ellátás, a gyerekek után adható segélyek hatékonyságában kevésbé hisznek az emberek. Nincs eltérés az országos átlagtól a leghátrányosabb helyzetű térségekben azzal kapcsolatban, hogy az emberek zöme a munkájából akar megélni. Bokor József Cigányokért az Európai Unióban elnöke szerint a barcsi romatelepen, ahol 1200-an laknak, minden harmadik házban kikötötték már a vizet vagy a villanyt, az életüket uzsorások nehezítik. A megélhetés azonban valamennyi otthon számára kérdéses: most a gombaszezon enyhíti átmenetileg gondjaikat. A szegénység elmélyülésével azonban erősödött a rasszizmus – mondta a Bokor József.