Mennyi ideje van még a magyar nyugdíjrendszernek?
A pénzügyi tudatosságra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hogy idős korunkban ne maradjunk jövedelem nélkül.
Az elöregedő társadalom miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatósága kétséges. Farkas András nyugdíjszakértő véleménye szerint változtatásokra van szükség – írta meg a növekedes.hu.
A nyugdíjrendszer egyensúlya az idősödő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt egyre inkább felborul. 2016-ban a szociális hozzájárulási adó (szocho) még 27 százalék volt, de azóta ez 13 százalékra csökkent. Ennek van gazdaságpolitikai racionalitása, de a nyugdíjkassza bevételeit rendkívüli mértékben megcsappantotta, ami látszik a költségvetés tervezésénél – mondta NyugdíjGuru News alapítója, Farkas András.
A szociális hozzájárulási adóból részben az egészségbiztosítást is kellene finanszírozni, de ez nehezen megoldható, mert egyre nagyobb részét kell beirányítani a nyugdíjkasszába. Az idei évben már az összes szochóbevétel több mint 89%-a a nyugdíjakhoz megy, de még ez sem lesz elég. Farkas úgy véli, hogy a rendszer igazán akkor fog megroggyanni, amikor a „ratkó unokák” generációja, azaz a 1973 és 1977 között születettek, elkezdenek nyugdíjba vonulni.
2037 és 2039 között lehet az a pont, amikor a jelenlegi finanszírozási rendszer már nem fog működni, és komoly reformokra lesz szükség a nyugdíjrendszerben. A magyar nyugdíjrendszer nem tud nagyobbat alkotni, mint a magyar gazdaság, ezért ezen a téren is az utolsó harmadban vagyunk az EU-ban. A szakértő szerint nem célravezető külön számon tartani a nyugdíjbefizetéseket egy olyan folyó finanszírozású rendszerben, ahol a járulékbefizetések fedezik a nyugdíjakat.
Érdemi nyugdíjreformot kellene végrehajtani.
Az idős társadalomban hiányzik a pénzügyi tudatosság . Az infláció szakadást hozott létre, mivel a nyugdíjemelési eljárás az egységes százalékos mértékben van meghatározva. Ez annyit jelent, hogy azok az emberek, akiknek korábban 60 vagy 80 ezer forint volt a nyugdíja, most ugyanolyan százalékos emelést kapnak, mint azok, akiknek a nyugdíja 600 ezer forint. Ez matematikailag nem jelent szétszakadást, de a valóságban különbségek vannak.
A kisnyugdíjasok általában az élelmiszerre és hasonló tételekre fordítják pénzüket. A magasabb összegű nyugdíjakat kapók kevésbé érzik az élelmiszer-infláció hatásait. Az öngondoskodás nálunk is népszerű, de nem elég gyorsan terjed, részben a magyar lakosság alacsony pénzügyi tudatossága miatt – mondta el a szakértő.
(Kiemelt képünkön: Több ezer nagy, régi magyar bankjegyet dolgoznak fel a Magyar Nemzeti Bank logisztikai központjában Budapesten 2012. február 9-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)