Magyar bankokat is érint a chicagói holokausztper

A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont. Az érintett magyarországi bankok szombaton azt közölték az MTI-vel, hogy mivel még nem kaptak keresetlevelet, nem tudnak érdemben nyilatkozni az ügyben.

A felperesek, "a banki lopás holokausztáldozatai" 1944-es árfolyamon számolt 2 milliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg. A perirat szerint a bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat.

A MÁV-ot egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak 95 örököse perelte be: jóvátételt követelnek, amiért a cég a második világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A felperesek 240 millió dollár vagyoni és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke februárban az MTI-nek azt mondta, a magyarországi zsidóság túlnyomó részének meggyilkolásáért, vagyonuk elkobzásáért az akkori magyar társadalom túlnyomó része felelős, ezért a felelősséget a magyar államnak kell viselnie. A Mazsihisz elnöke rámutatott: a magyar állam a felelősségét elismerte a holokauszttal összefüggésben egyrészt az 1946. évi XXV. törvényben, másrészt az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződésben. Az állam ennek megfelelően vállalta, hogy kompenzációt nyújt a zsidó közösségnek, és ez a folyamat ma is zajlik Magyarországon.