Luxus lehet az autózás
Az autózás Németországban mind inkább a jobban keresők luxusává válik, figyelmeztetnek a civilszervezetek. A Frankfurti Autószalonon a nagy cégek derűlátással nyilatkoznak, miközben a szakértők azt vetik szemükre, hogy a német autóipar jócskán lemaradt.
A hagyományos Frankfurti Autószalon a világ egyik legnagyobb szakmai bemutatója és a gépkocsi-ipar reklám-rendezvénye. Miközben a lapok tele vannak az újdonságok és a jövőt bemutató „tanulmány-autók” vonzó képeivel, a német autósok szervezetei a vészharangot kongatják. Wolfgang Rose, a Auto Club Europa elnöke szerint „ Az autózás Németországban mind inkább a jobban keresők előjogává válik. Amennyiben ez az irányzat folytatódik, fenyeget a veszély, hogy két részre különül a társadalom, s az egyik fele lemarad.”
Az ADAC, a legnagyobb német autósklub szóvivője hasonló húrokat pengetett: „ Reális a veszély, hogy mind több ember számára válik megfizethetetlenné az autózás. Költségeinek alakulása messze maga mögött hagyta a létfenntartási költségeket. A helyzet áldozatai a családok és azok, akik autóval járnak más településen lévő munkahelyükre.”
A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt két évben 7.2 százalékkal nőttek a gépkocsi-tartás költségei, míg az üzemanyagárak 27 százalékkal emelkedtek.
A nagyok - még - növelik a termelést
A nagy német autógyártók vezetői ennek ellenére általában derűlátóan nyilatkoztak Frankfurtban. Dieter Zetsche, a Mercedes főnöke szerint a világgazdasági helyzet eddig nem hatott ki eladásaikra s azzal számolnak, hogy idén 1.35 millió kocsit adnak el. Igaz, jövőre valamelyest lassabb növekedéssel számolnak, de recesszióval nem. Hasonlóan optimista Friedrich Eichiner, a BMW pénzügyi vezetője, aki emlékeztetett: a bajor autógyártó a válság 2008-as kitörését sem érezte meg s úgy vélik, hasonlóan átvészelnének esetleges újabb válságot is. Marton Winterkorn, a Volkswagen vezetője annyit elismert, hogy az euró-válság miatt csökkenhetnek a konszern dél-európai eladásai. A legnagyobb európai autógyártó „nagyon éberen figyeli a helyzetet”, de így is növekvő értékesítéssel számolnak, még ha 2012 fékezheti is a fejlődést.. Hasonlóan nyilatkozott a konszernhez tartozó Audi főnöke, Rupert Stadler, akinek reménye szerint eladásaik idén elérik majd az 1.3 millió autót – jövőre pedig feltehetően még több talál majd gazdára. Derűlátó a luxus sportkocsikat gyártó Porsche is – az eladások eddig náluk sem estek vissza.
Stephen Odell, a Ford európai igazgatója általában ugyancsak bizakodó volt, de hozzátette, hogy az idei második félév eladásai gyengébbnek bizonyulnak, mind 2011 első felében. Karl-Freidrich Stracke, az Opel főnöke hangoztatta: kitartanak eredeti céljuk, 1.3 millió autó idei értékesítése mellett – jövőre pedig százezerrel több a terv.
Elaludták a hibrid-technológiát
A sok hivatalos derűlátással szemben szakmai oldalról nem kevés bírálat éri a német autóipart. Gerd Lottsiepen, a Német Közlekedési Klub (VDC) szakértője szerint „Németország teljességgel elaludta a jövő technológiáinak bevezetését, a gyártók továbbra is tegnapelőtti koncepciókra építenek.” Lottsiepen felidézte, hogy a hazai konszernek elsősorban nagy ogyasztású luxus-kocsijaikkal keresnek sok pénzt, s ez egyáltalán nem mutat a jövőbe. Miközben a japánok, a Toyota és a Honda, már a kiskocsiknál is bevezették a hibrid-motorokat, a német gyárak azokat eddig csak nagy autókhoz fejlesztették.
A képhez tartozik, hogy az érintettek a jelek szerint - ha késve is- de felismerték mulasztásukat. A Mercedes már tavaszra ígéri kiskocsija, a Smart elektromos változatát, 16.000 euróért, hozzá havi 60 euróért lehet majd bérelni a tölthető akkumulátort. Egyébként az autókban alkalmazott nagyteljesítményű lithium-ión telepek hiánya az egyik oka a német elmaradásnak. Állami támogatással csak 2014-re készül el az első németországi üzem, Ulmban, amelyet a remények szerint továbbiak követnek majd.
További írásokat olvashat Németországról a
