Lottóőrület - megint Orbánék járnak jól
Több mint kétszer annyit lottózunk, mióta ismét milliárdokat lehet nyerni az ötös lottón. A legutóbbi telitalálat óta több mint 71 millió szelvénnyel játszottunk, vagyis több mint 16 milliárd forintot lottóztunk el – ebből több mint 5 milliárd előbb-utóbb az államnál landol.
Utoljára tavaly november 19-én volt telitalálat az ötös lottón, így mostanra a nyeremény óriásira hízott, eléri a 3,7 milliárd forintot - írja az Index.
A több mint három és félmilliárdos nyeremény már elég vonzó ahhoz, hogy tömegesen csábítsa a lottózókba az embereket: a Szerencsejáték Zrt. adatai szerint a múlt héten több mint hat és fél millió szelvényt töltöttünk ki, ami majdnem kétszerese az átlagos heti három és fél milliónak.
Mióta elkezdődött a legutóbbi nyeremény-halmozódás, összesen 71 559 277 szelvénnyel játszottunk, ami azt jelenti, hogy a játékonként 225 forintba kerülő ötös lottóra összesen 16 100 826 075 forintot költöttünk.
Sokan a lottót egyfajta önkéntes adózásnak tekintik, és ez valamennyire igaz is: az ötös lottó bevételének csak 46 százaléka megy a nyereményalapba, ráadásul a Szerencsejáték Zrt-nek még ebből kell befizetnie az szja-t is. Vagyis a 225 forintból 103,5 forint szolgálja a nyeremények és azok jövedelemadójának a kifizetését, 121,5 forint marad a cégnél, illetve megy játékadó és egyéb adók formájában a költségvetésbe.
Ha azzal számolunk, hogy előbb-utóbb az állami kasszába kerülnek az szja-n kívül a közvetlen adók és díjak, illetve az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. osztalékaként a vállalat nyeresége is, akkor átlagosan a befizetett összeg mintegy 30 százaléka, majdnem harmada köt ki a központi költségvetésben.
Egy 225 forintos szelvényből tehát nagyjából 70 forint megy a büdzsébe, vagyis a novemberi halmozódás óta ötös lottón eljátszott 16 milliárd forintból több mint 5 milliárd került vagy kerül hamarosan az államhoz. Némileg leegyszerűsítve tehát azt is mondhatjuk, hogy A költségvetés nagyobb nyertese a gigantikus nyereménynek, mint a majdani nyertes lehet - írja az Index.
Az elmúlt évek alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy nemcsak ez, de a válság sem akadályozta meg a lakosságot abban, hogy lottózzon. Sőt, sokakat talán éppen ez hajt a lottózókba. Hiszen 2007-hez, a gazdasági válság előtti utolsó évhez képest jelentősen nőtt a fejenként eljátszott pénz összege: míg 2007-ben még alig több mint 14 000 forintot fordítottunk fejenként állami szerencsejátékra, addig tavaly ez már becsléseink és a Szerencsejáték Zrt. árbevétele alapján elérte a 18 000 forintot is, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg.
A jelenség üzenete egyértelmű: az emberek többsége egyre kevésbé bízik abban, hogy normális életvitel esetén bérből és fizetésből képes fenntartani önmagát és családját. A reményvesztettek számára - legalábbis ők így gondolják - az egyik, talán egyetlen lehetőség a kitörésre a szerencsejáték marad.
