Lenyomja a középosztályt az Orbán-kormány
Szóban erősíti, tettekben egyre lejjebb nyomja a középosztályt Orbán Viktor és kormánya. Miközben a miniszterelnök arról beszél, hogy 5 és fél millió dolgozó ember kell a sikerhez, a foglalkoztatottak száma a 4 milliót sem éri el. A szegényeknek kellene kitörniük és felemelkedniük, de a közmunkáért kapott 47 ezer forint nem a "szerény, de biztonságos megélhetés felé", vezet. A lecsúszás viszont sokkal könnyebb, egyre többen veszítik el a munkájukat, a cégek pedig nem akarnak létszámot bővíteni.
5 és fél millió embernek kell rendszeres, jól fizető munkával rendelkeznie, illetve adót fizetnie ahhoz, hogy Magyarország sikeressé válhasson, tartósan emelkedő pályára állhasson. A többi között így nyújtott szóban baráti jobbot Orbán Viktor miniszterelnök a középosztálynak. Arról is beszélt: a középosztály stabilitást biztosíthat az értékekben, csak így válhat kiszámíthatóvá és tervezhetővé a jövő. Ma mindössze 3 millió 800 ezren dolgoznak, azt üzente tehát a kormányfő, a fölkapaszkodásra bárkinek lehetősége van, mindenkit tárt karokkal vár a csoportba. Az, amit a kormány a gyakorlatban tesz, ennek épp az ellenkezője, nem a szegényeknek van esélyük a felfelé jutásra, hanem a középosztálynak a lecsúszásra - írta a Népszava.
De nézzük meg előbb, kik tartoznak a középosztályba. A lexikon szerint a magát és családját saját erejéből, munkájából tisztes színvonalon eltartani képes személyekből álló széles társadalmi csoport, réteg. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes más oldalról közelített: a demokrácia a középosztály uralma, stabil demokrácia nem létezhet erős középosztály nélkül, sőt, ha nem erős a középosztály, akkor maga a demokrácia is veszélybe kerül. Statisztikai szempontból azt a réteget tekintik a középosztályhoz tartozónak, amely sem az alsó, sem a felső 5-25 százalékba nem tartozik, tehát a társadalmi hierarchiában középen helyezkedik el.
Ez a három meghatározás elég ahhoz hogy sorra vegyük a kormány idevágó lépéseit, és kiderüljön, vannak-e a valós tettek is a szavak mögött.
Lecsúszni könnyű
A felemelkedés nem könnyű. A kormány álláspontja szerint erre a Start programban részt vevőknek van esélyük: akik 47 ezer forintot kapnak, szerény, de biztonságos megélhetés felé haladnak, hiszen korábban 28 ezer 500 forintból kellett megélniük. A kijelentés nem kis visszhangot váltott ki, többen meg is próbáltak kijönni ennyi pénzből. Például Bárány Balázs szocialista politikus, de tapasztalatai nem túl biztatóak. Három hét után azt mondta, "ez az összeg az életben maradásra talán elég, az élethez már nem". A havi 47 ezer forintból ugyanis a számlák kifizetése után nagyjából semmi nem marad, csak kevés, ráadásul egészségtelen táplálékra való, annyi, hogy éppen ne éhezzen. Mint mondta, az olyan "luxusdolgok", mint az újság, mozi, színház, megtakarítás, vagy az "egyszer jól lakni" érzése, ismeretlen fogalmak, ha az ember 47 ezerből kénytelen gazdálkodni. Bárány szerint az ő szerencséje, hogy ez számára csak egy kísérlet volt, mások viszont "így élik le az életüket" - írta a Népszava.
A lecsúszás már ennél könnyebb. Talán a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása volt az első lépés, ami a Fidesz-szavazókat is elgondolkodtatta és felháborította. Orbán Viktor 2010. október 13-án jelentette be, hogy a kormány novembertől felfüggeszti a havi 30 milliárd forint utalását a magán-nyugdíjrendszerbe, később ennél tovább ment, kiderült, ugyanis, hogy "oda többet pénzt nem utalnak". Ugyanakkor Orbán azt ígérte, "a magyar állami nyugdíjrendszer átáll az egyéni számlákra". Ez a mai napig nem történt meg, a fölhalmozott vagyon egésze a "közös kalapba" került. Ezzel a lépéssel egyértelműen a középosztálynak ártottak, hiszen a szegényeknek nem, vagy csak alig volt megtakarításuk, a gazdagok pedig nem ijedtek meg attól a fenyegetéstől, hogy elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat.
Az új adórendszerrel az alacsony keresetűek jövedelmét csökkentették, foglalkoztatásukat megnehezítették. Már tavaly is drasztikusan csökkent a dolgozók keresete, az adójóváírás eltörlése miatt a bruttó 216 ezer forint alatt keresők az idén további 10 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza havonta. A cégek, ha hátrányos helyzetű munkanélkülit foglalkoztatnak, maximum 8 hónapig a bruttó bér- és járulék 70 százalékát kapják meg támogatásként, ami csupán 4 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel társul. A közmunkások és a minimálbéresek közötti bérszakadék akkora, hogy a munkáltatónak inkább érdeke lehet közmunkást alkalmazni. Új Munka Törvénykönyvet írtak, amiben drasztikusan alakították a foglalkoztatás szabályait, elvették a munkavállalók jogait, kiszolgáltatottakká tették őket, a munkáltatók viszont csaknem teljhatalmat kaptak. Regionális munkaerő-piaci helyzethez igazodó, földrajzi területenként és ágazatonként eltérő minimálbért állapíthat meg a kormány, a kötelező legkisebb munkabéreket bármikor felülvizsgálhatják és át is írhatják.
Kisöpört emberek - részletek a
Népszavában.
