Lengyel lap a magyar választásokról

A Medián szerint a következő parlamentbe csak három csoportosulás fog bejutni: a jelenlegi kormányzó szövetséget a választók 39 százaléka fogja áprilisban támogatni, a szocialisták és a liberálisok közös blokkjára a szavazóknak 22 százaléka akar voksolni, míg a szélsőségesen jobboldali Jobbik a szavazatok 11 százalékára számíthat. Nagyon valószínűnek látszik az is, hogy a „környezetvédő-liberális” párt, az LMP nem éri el a bejutási küszöböt, és csupán 3 százaléknyian támogatják.

A konzervatív lapnak a Századvég elemzője, Lánczi Tamás politológus elemezte az eredményt, aki szerint a tét a Fidesz számára nem is a győzelem, hanem annak mértéke és nagysága. Esetleges változást a felmérés eredményéhez képest a konzervatív elemző abban vár, hogy az LMP eredménye jobb lesz, szerinte a Fidesz kormányzásával elégedetlenek, akik nem támogatják a baloldalt, rájuk adják majd voksukat.

Az elemzés szerint Magyarországon még mindig magas a döntésképtelenek száma, akik nem tudják, hogy akarnak-e szavazni, és ha igen, kire – elérik a népesség 48 százalékát. Ugyanakkor a határozottak közül 52 százalék a Fidesz híve, és ugyanez látszik a politikusok népszerűségi listájának szemrevételezésekor is. Azt a listát az államfő, Áder János vezeti 53 százalékkal, őt pedig a 45 százalékos támogatottságú Orbán Viktor követi, és az első tízben csak egyetlen baloldali politikus, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke található – 33 százalékponttal.

A választási kampány nyugodtan folyik – írja a lengyel lap. Az ellenzék nehézségekre panaszkodik, mert a tavaly megváltoztatott előírások számos korlátozást léptettek életbe: nem szabad fizetett reklámokat sugározni a kereskedelmi televíziókban, a köztévében pedig az összes párt együtt kap 600 percet.
Minden arra mutat, hogy – csakúgy, mint 2010-ben – nem lesz a miniszterelnök-jelöltek között televíziós vita, a Fidesz ebben nem érdekelt, de nem látni különösebb igyekezetet az ellenzéki oldal részéről sem.

Az ellenzék a kiemelkedő választási plakáthelyek korlátozását is felrója a kormányzó hatalomnak, de az előző kampányok tapasztalata azt mutatja, hogy ezek hatása a választók döntésére nem nagy.

A Fidesz-kormány számára az optimizmusra mindenekelőtt a gazdaság helyzetének javulása ad okot, pontosabban a mélypontról való felemelkedés, mert nagyon sok mutató még mindig nem érte el a 2008-as szintet – írja cikkében Gizinski.

A kormány képviselői által a leggyakrabban emlegetett siker a fizetések emelkedése 4.6 százalékkal, és az alkalmazottak számának negyedmilliós növekedése. A valóságban azonban az elmúlt négy évben csak 100 ezer új munkahely keletkezett, majdnem ugyanennyit a közmunka keretében hoztak létre, amelynek inkább társadalmi, mint gazdasági jelentősége van – állapítja meg a szerző.

A kormány hangsúlyozza a energia és a közműszolgáltatások árának 20 százalékos csökkentését a lakosság számára, és a devizahiteleseket segítő lépéseket. A kormánypropaganda kiemeli az IMF hitelek visszafizetésének jelentőségét és azt, hogy a külföldi befektetők lassan kezdenek visszatérni Magyarországra.

A választások eredményére nézve nem lesz nagy jelentősége az Oroszországgal aláírt szerződésnek sem a paksi atomerőmű bővítéséről. Ugyan a magyarok 53 százaléka aggódik az orosz energetikai nyersanyagok miatti függéstől, valamint a Roszatommal aláírt szerződés titkossága miatt is, mégsem kelt különösebb érzelmeket az ügy, a társadalom 80 százaléka ugyanis támogatja az atomenergiát, és az egész dolog nincs kapcsolatban az emberek mindennapi életének problémáival. Ráadásul a Paksot érintő baloldali kritikák össztüzét meglehetősen lehűtötték azok az információ, amelyek szerint az egyik prominens szocialista politikus, mint egy ipari építő cég társtulajdonosa, jelentős hasznot húzott az atomerőmű kibővítésének megrendeléseiből.