Lefelé a lejtőn: tíz százaléknál magasabb visszaesés

A megyei napilapok példányszámai eleve nagyot estek, de az Axel lapjai kullognak a lista hátulján, csaknem harminc százalékos példányszámcsökkenéssel – a MATESZ adatai alapján.

2010. május 11., 05:42

Nem zárt fényes évet a lappiac a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) hónap elején publikált negyedéves adatai alapján - írta a

Kreatív Online. A számok ugyanis meglehetős csökkenést mutatnak 2009 azonos időszakához képest.

Az mindjárt szembetűnik, hogy egy komoly méretű szegmensről van szó: az összesen aktívan vásárolt példányszám meghaladja a 600 ezer darabot az idei első negyedévben. Bár alapvetően nem drága újságokról van szó, ez a szegmens sem tudta elkerülni a visszaesést. Valamennyi Matesz-mutatószám (nettó nyomott, összesen aktívan vásárolt, összesen értékesített és összesen terjesztett) tíz százaléknál magasabb visszaesést mutat a szegmens egészére vetítve. Az összesen aktívan vásárolt példányszám 68 7531-ról 60 3868-ra esett vissza, ez 12,2 százalékos csökkenés, míg az összesen terjesztett példányszám 70 2133-ról 11,2 százalékos csökkenéssel 62 3559-re esett vissza.

A csökkenés legérzékenyebben a legtöbb, összesen 9 megyei napilapot kiadó Axel Springer kiadványainak a példányszámait érintette. A Matesz listáján az Axel lapok vezetik az összesen aktívan vásárolt példányszám tekintetében a százalékos csökkenést: mindegyik lap 15 százalékot meghaladó visszaesést mutat 2009 első negyedévéhez képest, sőt a Heves Megyei Hírlap és az Új Dunántúli Napló példányszámcsökkenése megközelíti a 30 százalékot (28,9 és 28,6 százalék).

A szegmensen belül a legjobban a Nyugat-Dunántúl napilapjai teljesítettek, az aktívan vásárolt példányszám tekintetében a Lapcom által kiadott Kisalföld könyvelhette el a legalacsonyabb, 5,3 százalékos csökkenést, a Vas Népe aktívan vásárolt példányszáma is 5,7 százalékkal esett vissza, és csökkenésben a Zalai Hírlap is kevéssel lépte át a 6 százalékot – az utóbbi két lap a Pannon Lapok Társaságához tartozik. A szintén Lapcom által kiadott Délmagyarország-Délvilág csökkenése 7 százalékos volt.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.