Kupa Mihály: A hiteleseken csak kormányzati beavatkozás segíthet

A bankfelügyelet ellenőrzött, a devizahitelek formailag rendben voltak, de a kockázatmegosztás nem működik, és ezt állami szabályozással kellett volna orvosolni – mondta a Kossuth Rádiónak Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. A közgazdász szerint hiába hívta fel a sajtó a figyelmet az eladósodás kockázataira, „paradicsomi állapotok” voltak, korlátlanul rendelkezésre álltak források a világgazdaságban, másrészt a konvergencia és az infláció miatt magasan tartott jegybanki alapkamat olcsóbbá tette a devizakölcsönöket, és „Roubinin és Stiglitzen kívül senki nem tudta, hogy válság lesz”.

A kilencvenes évek elején már sikerült megoldani egy hasonló válságot, amikor bedőléssel fenyegettek az úgynevezett OTP lakáshitelek – emlékeztetett a volt pénzügyminiszter. A megoldás akkor az volt, hogy előtörlesztéssel megszerezhették a lakást az ügyfelek, a kamatveszteségen pedig megosztozott az állam és az OTP. Kupa Mihály szerint a mostani helyzeten is kormányzati beavatkozás segíthet. A Bajnai-kormánynak viszont sem ereje, sem pénze nem volt arra, hogy gátat vessen az árfolyam elszabadulásának, az Orbán-kormány pedig az idő szorításába került – vélekedett a közgazdász.

Vélhetően sok mindent kiderít majd a devizahitelezés gyakorlatáról a nemrég megalakult, a PSZÁF-nál nagyobb jogosítványokkal felhatalmazott otthonmentő monitoring bizottság, és népi mozgalom is formálódik a bajba jutott adósok védelmében – mondta Kupa Mihály, aki szerint az árfolyamrögzítés után további lépésekre, szabályozásra és forrásbevonásra lesz szükség. „Nem azt mondom, hogy ez a világ legjobb megállapodása, de van, és jó értelemben elodázza a problémát” – fogalmazott a közgazdász.

Az eddigi elemzői számítások szerint nagy lyukak lesznek a jövő évi költségvetésben, mivel lelassult a gazdaság növekedése, és tovább emeli a kiadásokat, hogy az állam egyre több feladatot von magához – mutatott rá Kupa Mihály. A valószínű megoldások között említette, hogy nem lesz teljes körű a közlekedési vállalatok konszolidációja, nem vezetik ki teljesen a szuperbruttót és megmarad az adójóváírások rendszere. Lehet olyan szakértői javaslatokról is hallani, hogy mérsékelten progresszívvé teszik az adórendszert és új elemként megjelenhet a szolidaritási adó.

A volt pénzügyminiszter irányváltásra számít a gazdaságpolitikában, mert a tudás alapú társadalomhoz fejlesztésekre van szükség az oktatásban, a tudományban, a kutatásban és a kultúrában. Ezek azok a területek, ahonnan most éppen pénzt vonnak ki, illetve stagnálnak – figyelmeztetett. Ráadásul külső források bevonásával sem lehet javítani a finanszírozási helyzeten, mert előrejelzések szerint nem várható sem a lakossági, sem a vállalati hitelezés megélénkülése.