Kinek áll az érdekében? Sötét ügyek a parlamenti folyosókon

Kilenc civil szervezet fordult a kormányhoz, azt kérve, hogy kezdeményezzék egy lobbitörvény megalkotását. Magyarországon jelenleg nem vonatkozik semmiféle szabályozás arra, hogy a különböző cégek és gazdasági érdekcsoportok miként befolyásolják a közhatalmat gyakorlókat. A kormány a korábbi, és egyébként nem megfelelően működő törvényt 2010 decemberében hatályon kívül helyezte, és azóta nem mutatkozik jel egy új törvény megalkotására, miközben az Országgyűlés az elmúlt közel két évben több száz új törvényt alkotott meg.

2012. április 12., 15:32

Üdvözlendő, hogy a kormány a minisztériumok esetében előírja tájékoztató készítését, amennyiben egy közszolgálati tisztviselő lobbistával találkozik. Ez azonban nem jelent átfogó szabályozást, mert csak kormányzati tisztségviselőkre vonatkozik, de nem szabályozza például az önkormányzatok tevékenységét, továbbá nem biztosít jogosítványokat a lobbistáknak - írta a TASZ közleménye.

A civil szervezetek levelükben azt kérik Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy ragadja meg a kezdeményezést, és a kormány alkossa meg a közhatalmi szerveknél történő érdekérvényesítés, azaz a lobbizás törvényi szabályozását.

A közhatalmi döntések elfogadottságát növeli, ha a szabályozással vagy egyéb döntéssel érintett személyek szabályozott módon részt vesznek a számukra fontos döntések meghozatalában akként, hogy javaslataikról és érdekeikről a döntéshozót tájékoztatják. A társadalomnak pedig igénye és joga van arra, hogy tájékozódhasson arról, hogy egy adott döntés milyen érdekeket szolgál.

A törvény hiánya legitimálja az informális keretek között, a szürke- vagy feketezónában zajló érdekérvényesítést. Elég a dohányipar, a gyógyszeripar, az alkoholgyártó cégek vagy az energetikai területek közhatalmat befolyásoló tevékenységére gondolni. Egy erős lobbitörvény mindannyiunk érdeke: a gazdasági élet szereplői és egyéb érdekérvényesítők így tudják hatékonyan a saját tudásukat a közhatalmi döntéshozókkal megosztani, az állampolgároknak így biztosítható az átláthatóság, a hatalom gyakorlói így kerülhetik el a korrupció látszatát.

A TASZ arra szólít fel mindenkit, aki tenni szeretne a demokratikus jogalkotás védelméért és a lobbizás átlátható és számonkérhető szabályozásáért, hogy küldjön levelet Navracsics Tibor miniszternek, és kérje a kormányt, hogy alkosson lobbitörvényt.

Az érdekérvényesítést a korrupciótól, a demokratikus jogalkotást az önkényes törvénygyártól egy erős lobbitörvény választja el - közölte a TASZ.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.