Kína már a görög összeomlásra készül

Görög kilépés: Kína már készül - A kínai vezetés válaszokat készít elő a görögök eurózónából való esetleges kilépésének következményeire, vezető kínai közgazdászok szerint ugyanis ez a világgazdaságot újabb recesszióba döntheti - értesült a China Daily napilap.

2012. június 5., 17:37

Az információt a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) nemzetközi gazdaságtudományi kutatóintézetének igazgatója, Vang Haj-feng (Wang Haifeng) is megerősítette. Egy önmagát megnevezni nem kívánó közgazdász pedig úgy nyilatkozott: tanulmányozzák az esetleges görög kilépés hatását az árfolyammozgásokra, a tőkeáramlásra és a kereskedelemre. A témán az értesülések szerint többek közt a pénzügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium dolgozik - írta az

MTI-re hivatkozva a NOL.

A június 17-re kiírt görög választásnak közvetlen hatása lesz a kínai gazdaságra, ha annak következtében Görögország kilépne az eurózónából - vélik az elemzők. A kilépés mindenekelőtt az Európai Unió országait érintené negatívan, a közösségi gazdasági növekedés mínuszba fordulna emiatt az idén, és a hosszú távú növekedési kilátásokra is árnyékot vethet. A hatás világszerte, így az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában is érezhető lenne - teszik hozzá a szakemberek.

"A kínai gazdaság elég erős ahhoz, hogy bármilyen eurózónában fellépő vészhelyzetet kezelni tudjon" - mondta Csang Jan-seng (Zhang Yansheng), az NDRC akadémiai bizottságának főtitkára." A következmények kezelhetőek lesznek, akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv következik be, és Görögország elhagyja az eurózónát" - tette hozzá Csang, aki szerint egy, a 2008-ashoz hasonló nagyságú gazdasági ösztönző csomag bevezetésére nem lesz szükség.

Kérdéses a Görögországban beruházó kínai vállalatok sorsa is, s a görög események rájuk gyakorolt hatása. A legnagyobbak közt van például a Cosco kínai hajózási konglomerátum, amely 2008-ban 4,2 milliárd euróért megvásárolta a pireuszi konténerterminál 35 éves üzemeltetési jogát.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.