Kilőtt a cégek profitja miközben mélyrepülésben a bérek értéke
Sajátos magyar gazdasági csoda történt az elmúlt időszakban hazánkban: a bérek reálértéke a tavalyi első negyedévhez képest 15,6 százalékkal lett kevesebb, ami a legnagyobb zuhanás – az átlag bő négyszerese – az OECD-államok között. Eközben a statisztikában szereplő 29 ország közül a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legmagasabb profitot.
Sehol sem zuhantak akkorát a reálbérek, és nőtt olyan mértékben a profit, mint Magyarországon – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss statisztikájából, amelyre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hívta fel a figyelmet – írja a 24.hu.
Ami a fajlagos profitnövekedést illeti, Magyarországon az több mint 61 százalékos volt, amivel toronymagasan vezettük a rangsort, senki a nyomunkba sem ért.
Erre mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy minden korábbi elképzelésnél is több pénz van a vállalatoknál – a statisztikában szereplő 29 ország közül ugyanis a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legtöbb extraprofitot, miközben a fajlagos bérköltség csak feleannyira nőtt, mint a fajlagos profit. A szakszervezet értelmezésében ez azt jelenti, hogy a kiemelkedően magas haszon és az alacsonyan tartott bérköltség között egyre nagyobbra nyílik az olló. Vagy ahogy az OECD fogalmazott, a vállalati nyereség (több országban és ágazatban) jobban nőtt, mint a munkaerőköltség, ami arra utal, hogy a megélhetési költségek növekedése nem egyenlően oszlott el.
Még siralmasabb a kép, ha a reálbéreket nézzük – bár Magyarországon a tavalyi első negyedévhez képest idén a statisztika szerint 9,8 százalékos nominális béremelés teljesült átlagban, azonban
az infláció miatt a bérek reálértéke 15,6 százalékkal lett kevesebb.
A majdnem 10 százalékos nominális béremelkedés az ötödik legnagyobb érték ebben a statisztikában, a 15,6 százalékos reálértékcsökkenés viszont a legdurvább mínusz. A statisztikában szereplő 34 ország közül harmincban csökkent egyébként a bérek reálértéke.
Az átlagos reálértékcsökkenés a többi országban 3,8 százalékos volt – ennek több mint négyszerese a magyar adat.
(Kiemelt képünk illusztráció. Kisgyerek elhasznált cipőben, 1921-ben Budapesten. Fotó: Fortepan / Library of Congress)