Kétmilliárdos veszteséget termelt az NB I.

Muszbek Mihály sportközgazdász szerint 2011 nem volt egy sikeres év a magyar labdarúgásnak. A gazdasági szakember idén másodszor készítette el a Sportgazdasági Nagyító című tanulmányát, amelyet az NB I.-es csapatokat működtető sportvállalkozások tavalyi mérlegére alapozott.

2012. július 19., 09:27

„Sajnos megfordult a jó irány, mert az NB I.-es klubok bevételei a 2011-es naptári év alatt az előző évhez képest 11 százalékkal csökkentek, miközben a kiadásaik 18 százalékkal emelkedtek. Összességében így a liga tavaly közel kétmilliárd forint veszteséget termelt, miközben a vagyonuk 6,1 milliárd forintról 5,3-ra csökkent" - jelentette ki Muszbek, hozzátéve, hogy eközben a világ labdarúgása tavaly tízszázalékos növekedést könyvelhetett el, írja az

Index.

A sportközgazdász számításai szerint a hazai futballakadémiák tíz év alatt a töredékét sem hozták vissza annak az összegnek, mint amennyit a tulajdonosaik beléjük fektettek. Jelenleg egy játékosra évente átlagban egymillió forintot költenek az akadémiák, így egy felnőtt kezdőjátékos kinevelése 300-400 millió forintba kerül. „Ennyiért Angliában, vagy Belgiumban is nevelnek labdarúgót" – jelentette ki.

Az utánpótlás-nevelés szempontjából a Honvédé a legjobb mutató, majd az MTK, a Videoton, a Haladás és a Vasas következik a sorban. A Győrt és a Ferencvárost a középmezőnybe sorolta, ugyanakkor az Újpestnél, Zalaegerszegen és Debrecenben véleménye szerint szomorú a jövőkép.

A Sportgazdasági Nagyító szerint csak öt olyan csapat van – Paks, Haladás, Kaposvár, Pápa, Siófok – az NB I.-ben, amelyik 2010-ben és 2011-ban is nyereséges tudott lenni. „Nem lehet véletlen, hogy ezek mind kiscsapatok, ahol fegyelmezetten gazdálkodnak a klubvezetők". Ezzel szemben a tavalyi év során a legnagyobb veszteségét az Újpest könyvelte el, utána a Győr, a Kecskemét, a Debrecen és a Ferencváros jön.

Muszbek szerint a magyar labdarúgás jelenlegi tulajdonosi szerkezete egészségtelen, mert minden öt forintból egyet a tulajdonos tesz bele, nem pedig üzleti tevékenységből termelődik ki.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.