Kérdéses Obama vallása

Iszlám mecsetet építenének a 2001. szeptember 11-i terrortámadások közelében. A hír az Egyesült Államokban nagy port kavart, az elnök, Barack Obama is állást foglalt – nem túl szerencsésen, továbbá előtérbe kerültek olyan sarkalatos kérdések, mint az elnök vallása, a vallásszabadság, valamint a kereszténység és az iszlám kapcsolata.

A Világkereskedelmi Központ egykori ikertornyaitól két háztömbnyire egy iszlám kulturális központot építenének fel. Barack Obama támogatja a projektet, mivel – mint mondta – a muszlimoknak ugyanolyan joguk van a vallásszabadság gyakorlására, mint bárki másnak, és ebbe beletartozik az is, hogy a szóban forgó helyszínen építhetik fel a központjukat. Másnap egy riporteri kérdésre már azt mondta, nem kíván konkrétan állást foglalni arról, hogy ott építsék-e fel a mecsetet.
Az amerikaiak közel 70 százaléka ellenzi a tervet. A mecset felépítése sérti a terrortámadásban meghalt csaknem 3000 áldozat emlékét. A támadást iszlámhívők követték el, akiket saját országukban mai napig hősként ünnepelnek. Ideológiai, vallási alapon követték el a merényletet nemcsak az áldozatok, hanem egész Amerika, de akár a nyugati kultúra ellen is, most pedig ugyanennek a vallásnak a központja épülhet itt fel – hangzottak el az amerikaiak érvei. Az elnök a kérdést a vallásszabadság keretei közé helyezte, azonban, hogy a vallásszabadságról, vagy inkább kegyeleti tiszteletről van szó, vitatható, ugyanis eddig sem volt semmi akadálya, és önmagában a mecset más helyen való felépítése sem lenne akadálya a muszlim hit szabad gyakorlásának. A muszlimok becslések szerint az amerikai népesség 6 százalékát teszik ki és 1200-nál több mecset, iskola, intézmény áll rendelkezésükre, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat.

Nem tudják megállapítani, milyen vallású
Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyre több amerikai – a lakosság 18 százaléka – véli úgy, hogy a magát kereszténynek valló elnökük, Barack Obama valójában iszlámhívő. Az elnököt kereszténynek tartók száma 34 százalékra csökkent, ami a korábbi eredményeknek csupán a fele. Azoknak a tábora pedig nő, akik nem tudják megállapítani az elnök vallását. (A felmérés a mecsetépítés pártolása előtt készült.)
A Fehér Ház aggodalmának adott hangot, tudniillik az Egyesült Államok szavazói táborának közel 70 százaléka keresztény vallású. A választási kampányok során ők az első számú megszólítottak: az elnökjelöltek kampányuk során hangoztatják a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásra alapuló hitüket, Bibliaismeretüket, kapcsolatot ápolnak pásztorokkal, lelkészekkel, és istentiszteleteket látogatnak. Mindezt életútjuk, családi hátterük, magánéletük, erkölcsi normáik, programjuk, leginkább pedig döntéseik igyekeznek alátámasztani – ideális esetben a mondottak egyeznek is a valósággal és tetteikkel. Obama esetében mindez erősen megkérdőjelezhető, amit a fent említett kutatási eredmény támaszt alá legmarkánsabban, ezért is aggódik a Fehér Ház – emellett számos más statisztikai adat is az elnök támogatottságának drámai esését mutatja.

Minden elnök keresztény
Az Egyesült Államok minden visszássága ellenére nagy hangsúlyt fektet a kereszténységre. (Például az elnök beiktatásakor 1933-tól a ceremónia elengedhetetlen része a beiktatási ima, amit egy vagy több vallási vezető mond el áldást kérve az elnökre és a nemzetre. Többnyire keresztény felekezet vezetője imádkozik, de több alkalommal mondott imát zsidó felekezet vezetője is. Az imák mellett az is fontos, hogy az elnök a Biblia melyik sorára helyezi a kezét az eskü alatt.) A Függetlenségi Nyilatkozatot, valamint az Alkotmányt is bibliai alapokon fogalmazták meg, az emberi szabadságjogokat pedig abból a „magától értetődő igazságból” vezetik le, hogy „a Teremtő minden embert egyenlőnek teremtett és ruházott fel elidegeníthetetlen jogokkal”. Így bármilyen meglepő is, az amerikaiak minden elnöküktől a kezdetektől tradicionálisan elvárják, kritérium, hogy keresztény hívő legyen és eszerint kormányozza az országot. Ezért is baljósak Obama számára a mostani eredmények. Annak hogy a választók bizonytalanok elnökük vallásában, az lehet az oka, hogy Obama támogatni látszik az iszlámot, a keresztények által támogatott Izrael ellenségeit pártolni látszik, Izraellel szemben szigorú szankciókat alkalmaz, az iráni atomfegyver létrejötte ellen pedig nem lép fel határozottan. Az elnök kormányzásának első, legmarkánsabb, kételyeket támasztó megnyilvánulása a Kairói beszéd volt, mely csak iszlám körökben váltott ki hangos tapsot, míg mások, különösen a filoszemiták mélyen megdöbbentek az amerikai elnököktől távol álló retorika hallatán.

Iszlám milliók
Az iszlámhitűek számával kapcsolatosan az Államokban eltérőek a becslések: 5 és 8 millió közé teszik számukat, többségük amerikai állampolgársággal rendelkezik, elégedettek életükkel, aktív hitgyakorlók. Habár nagyrészt asszimilálódtak, mégis jelentős az iszlámellenesség Amerikában.
Az iszlám Európában is jelentős vallás. Szakértők úgy vélik, az iszlám rohamléptekkel halad afelé, hogy Európa meghatározó vallásává váljon. Egy felmérés szerint 35 év múlva kétszer annyi aktív muzulmán hitgyakorló lesz, mint keresztény. Németországban egyes becslések szerint 2046-ra a muzulmánok fogják kitenni a lakosság többségét.
Az Európai Unióban az iszlám közösség megközelítőleg 15 millió hívőt számol. Európa legnagyobb muzulmán közössége Franciaországban van, ahol 4000-nél több mecset található.

Magyar Iszlám Közösség
A Magyar Iszlám Közösségnek 1250 bejegyzett tagja van, jelenleg egy mecsettel rendelkeznek, mely komoly adósságokat halmozott fel. A XI. kerületbe tervezett mecset jelen állás szerint nem épülhet fel a tervezett helyen, mert az önkormányzat visszavette a teleket.
A hazai iszlám közösség vezetője Bolek Zoltán, aki az MSZP-be fontolgatta belépését, de inkább a KDNP-t választotta, a mecsetben pedig a Jobbik számára kampányol – a Közösség alelnöke például Vona Gábor egyik tanácsadója, és a Barikád szerkesztője.
A közelmúltban egy horvát hírportál összefüggésbe hozta az al-Kaidát, a Magyar Iszlám Közösség vezetőjét, a Jobbikot és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, összekötő kapcsuk pedig Rózsa-Flores Eduardo volt. Egy muszlim blogger reakciójában mindezt „a zsidó gyarmatosítás elméletéhez hasonló feltételezésnek” tartja.