Az eurózónában jóval kisebb az infláció, mint Magyarországon

A magyarországi, továbbra is 20% feletti eredményhez képest meglepően alacsony, 6,9 százalékos inflációt mértek az euróövezetben.

2023. március 31., 15:23

Szerző:

A vártnál nagyobb mértékben mérséklődött márciusban az infláció az euróövezetben éves szinten, tovább távolodva az októberi rekordszinttől – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.

Az Eurostat előzetes adatai szerint márciusban 6,9 százalékra csökkent az infláció az euróövezetben a februári 8,5 százalékról, miután októberben még rekordszinten, 10,6 százalékon állt. Az elemzői várakozások átlagában 7,1 százalék szerepelt márciusra.

Az euróövezetben 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban februárhoz képest, amikor kisebb, 0,8 százalékos emelkedést jegyeztek fel.

Az éves árindex növekedéséhez a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek drágulása járult hozzá: 15,4 százalék volt az emelkedés a februári 15 százalék után.

A nem energiaipari cikkek drágulása 6,6 százalékra lassult éves szinten a februári 6,8 százalékról, ugyanakkor a szolgáltatásoké 5 százalékra gyorsult márciusban a februári 4,8 százalékról. Az energiaárak 0,9 százalékkal csökkentek tavaly márciussal összevetve, míg februárban még 13,7 százalék volt az éves szintű emelkedés.

Az energia, élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek nélkül az éves maginfláció 5,7 százalék volt márciusban a februári 5,6 százalék után.

Magyarországon továbbra is 8 százalék felett az infláció

Magyarországon ugyancsak kis mértékű mérséklődésnek indult az infláció, mértéke azonban továbbra is 20 százalék feletti.Ahogyan arra az MNB február havi elemzése is rámutatott, a januári 25,7 százalékot követően februárban éves összevetésben 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A maginfláció 25,2, az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 25,1 százalékon alakult.

(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.