Indulhatnak az IMF-tárgyalások
Készen áll az Európai Bizottság arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről - jelentette be a testület szóvivője szerdán Brüsszelben.
A jegybanktörvény módosítását követően elindulhatnak a tárgyalások Magyarország és az EU, valamint az IMF között a magyar kormány által kért elővigyázatossági hitelkeretről – erről döntött szerdán az Európai Bizottság, megmutatva a kiutat a Budapest és Brüsszel között hónapok óta zajló kötélhúzásból. Az Európai Bizottság több hónap óta tartó bizonytalanságnak véget vetve szerdán zöld utat adott a tárgyalások megkezdésének a Magyarország által az EU-tól és az IMF-től igényelt elővigyázatossági hitelkeretről. Brüsszel indoklása szerint a kedvező döntésre a magyar miniszterelnöknek keddi kötelezettségvállalásának fényében került sor, miszerint „kézzelfogható lépéseket tesz az uniós joggal való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében valamennyi olyan kérdésben, aminek jelentősége van a stabil és független jogi környezet szempontjából, ami a befektetői bizalom lényege és befolyásolja a makrogazdasági stabilitást” – írja a
Bruxinfo.Az Európai Bizottság illetékes szóvivője még nem tudott időpontot adni a tárgyalások megkezdésére, ám azt világossá tette, hogy ennek a jegybanktörvény uniós joggal összhangban történő módosítása az előfeltétele. Brüsszeli források a Bruxinfonak ezzel kapcsolatban rámutattak: Orbán Viktor a Bizottság elnökével kedden tartott megbeszélése után jelezte, hogy a parlament gyorsított eljárás keretében módosítja majd a törvényt. A tárgyalások megkezdésének időpontja tehát a jegybanktörvény módosításának időzítésétől függ majd. A magyar kormányfő keddi nyilatkozatában valószínűleg erre utalhatott, amikor napokon, heteken belül jósolta az áttörést.
További feltételek a hiteltárgyalások sikeres lezárásához
A tárgyaláskezdésnek nem előfeltétele az igazságszolgáltatás reformjához kapcsolódó közelmúltban elfogadott törvényeknek a Velencei Bizottság öt fő ajánlásával összhangban történő módosítása, ám bizottsági források világossá tették, hogy a hiteltárgyalások lezárása enélkül nem elképzelhető, legalábbis a jelenlegi értelmezés szerint. „Magyarország ugyancsak kötelezettséget vállalt azoknak az ajánlásoknak a haladéktalan és maradéktalan kezelésére, amelyeket az igazságszolgáltatási reform kulcsterületein tett” – áll a szerdán kiadott bizottsági közleményben.
Két eljárás a harmadik szakaszba lépett
Az Európai Bizottság egyúttal a hazánk ellen még januárban elindított kötelezettségszegési eljárások ügyében is döntést hozott. A biztosi testület most kilátásba helyezte a jegybanktörvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését, ha és amikor a magyar parlament úgy módosítja a jegybanktörvényt, hogy az összhangba kerül az uniós alapszerződés jegybanki függetlenségre vonatkozó rendelkezéseivel. A Bizottság azt is jelezte ugyanakkor, hogy a jogvitán kívüli nyitott kérdésekről további egyeztetések folynak majd a következő napokban a megfelelő szakértői szinten.
Az eljárás megszüntetéséről hozott feltételes döntéssel Brüsszel az utolsó még nyitott kérdést is lezártnak tekinti a jegybankelnök fizetéséről. Ebben a kérdésben a testület elfogadta a Bizottság adminisztratív, információkérő levelére adott magyar válaszokat és többé nem látja úgy, hogy a fizetés jogi problémát okozna.
Ahogyan az várható volt, az előző adatvédelmi biztos hivatali idejének megszakítása és a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása vitatott kérdésében a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult, e két eljárás tehát a harmadik szakaszba lépett. Ami az adatvédelmi hivatal függetlenségét illeti, itt a Bizottság ugyan lát bizonyos javulást, de továbbra is úgy ítéli meg, hogy az uniós jog és az alapvető jogok chartájában lefektetett elvek sérültek.
A bírók, ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítása ügyében a Bizottság sürgősségi eljárást kér az Európai Bíróságtól, tekintettel arra, hogy a magyar törvényben foglalt intézkedések végrehajtása már megkezdődött (az érintett bírók 10 százalékát, a közjegyzők 25%-át már nyugdíjazták). Brüsszel egyúttal arra kéri Magyarországot, hogy a bírósági ítélet kihirdetéséig függessze fel a törvény alkalmazását.
Nem szűntek meg az aggályok
A negyedik dossziéban, az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán nem indult eljárás, a Bizottság legalábbis egyelőre nem tesz további lépéseket, de azt jelezte, hogy nem szűntek meg az aggályai a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Főleg két kérdés képezi az aggodalom tárgyát: a Nemzeti Bírói Hivatal elnökének határköre egy adott ügy bíróságoknak való kiszignálására, és a bírók átirányításának lehetősége a beleegyezésük nélkül.
A Bizottság éber figyelemmel kíséri majd a dosszié alakulását, különös tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság öt ismert ajánlásával összhangban módosítják-e a közeljövőben a magyar jogszabályokat. Viviane Reding bizottsági alelnök pedig még a nyár előtt összehívja a tagállamok legfelső bíróságai elnökeinek hálózatát, és az ülésre meghívják majd a magyar igazságügyi minisztert és az új bírói grémiumok vezetőit, továbbá az Alkotmánybíróság tagjait, hogy megvitassák a magyar igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetét. A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy a későbbiekben ebben a kérdésben is kötelezettségszegési eljárást indítson.
