Íme az ötlet, amely segíthet végleg legyőzni a válságot
A munkaerő piac május 1-i teljes nyitása után a nyolc érintett országból osztrák szakértők szerint legfeljebb húszezren próbálnak majd szerencsét Ausztriában. Ráadásul számos termelőüzem tárt karokkal várná a szakembereket. A bér- és szociális dömping ellen hozott törvény védi a külföldi munkavállalókat: ők sem kereshetnek kevesebbet, mint osztrák társaik.
Elsősorban szakmunkásokra számítanak, illetve arra, hogy a jelenleg még feketén Ausztriában dolgozókat bejelentik, és ezzel munkaviszonyukat legalizálják. A Munkaerő Piaci Szolgálat (AMS) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a nyolc érintett országból jelenleg is nagyjából 69-70 ezer fő dolgozik Ausztriában, miután a magasan képzettek számára a hiányszakmákban eddig is lehetővé tették a legális munkavállalást. Számukra az az újdonság, hogy ehhez többé nincs szükség semmiféle engedélyre, illetve, ahogyan Helmut Hofer, a Magasabb Tanulmányok Intézetének (IHS) munkaerő piaci szakértője fogalmaz: megszabadulnak a bürokratikus nehézségektől .
A szakképzetlen munkaerő beáramlására senki nem számít, részint nincs is erre igény, részint pedig ez az a réteg, amely nem túl mozgékony. A munkanélküliségtől sújtott Kelet-Szlovákiából, vagy Kelet-Magyarországról nem tódulnak a munkát keresők a gazdagabb nyugati országrészbe. Nyelvtudás és kellő mobilitás hiányában ők nem fognak a határon túlra vándorolni – vélik az osztrák szakértők.
A cégek viszont tárt karokkal várják a szakképzett munkaerőt. A Trenkwalder felmérése szerint a termelőüzemnek két harmada arra számít, hogy jelentős előnyökhöz jut a munkaerőpiac teljes nyitása révén. Negyvenegy százalékuk már foglalkoztat a nyolc érintett országból származó munkavállalót, hat százalék határozott szándéka újabbakat alkalmazni, 38 százalék pedig gondolkodik a lehetőségen. Érdekesek az indítékok. 31 százalék a keleti munkavállalók nyelvtudásából akar profitálni, 14 százalék viszont költség előnyöket remél.Nem azért, mert alacsonyabb bérérét alkalmazná a külföldieket, hanem mert ők termelékenyebbek – teszik hozzá a felmérés készítői.
A bérfizetés terén a bérdömping-törvény rendet tett. Bár Ausztriában elsősorban az ausztriai béreket leszorító hatás és a feketemunka kiküszöbölése miatt tartják dicséretesnek, ez kétségkívül védi a bevándorló és legálisan alkalmazott külföldi munkaerőt is. (Ami az előbbi érveket illeti: az illegális foglalkoztatás, a szabályosnál alacsonyabb bérek és a be nem fizetett járulékok miatt a nemzetgazdaságot évi 450 millió eurós kár éri. Az összeg valamivel több, mint a feléért külföldi vállalatok a felelősek. Ausztriában a törvényben megállapított egységes minimálbér helyett az egyes ágazatokban a munkavállalói és munkaadói érdek képviseleti szervezetek megállapodása szabja meg a bérek alsó határát.
Az alsó-ausztriai Munkáskamara (AKNÖ), amely tanácsadó szolgálatával szívesen áll a segítségre szorulók rendelkezésére, azt is hangsúlyozza, hogy az Ausztriában munkát vállalókat kétségkívül ugyanazok a jogok illetik meg, mint az osztrákokat, s ez vonatkozik mind a bérekre, mind a társadalombiztosítási előnyökre. Van remény arra, hogy a törvény hatékony lesz, ugyanis a szigorú ellenőrzés – vagy az érintett panasza – nyomán 50 ezer euróig terjedő pénzbüntetésre számíthat az a munkaadó, amelyik nem tartja be a törvényt.
A vállalkozók lehetőségei nem változnak: ők eddig is megkaphatták a cégalapításhoz, egyéni vállalkozói tevékenységhez szükséges engedélyt. Jó tudni, hogy a külföldi vállalkozásra is kötelező a mindenkori ágazati kollektív szerződés, vagyis az ott megállapított bérszabályozás, annyi előnyük azonban van, hogy a külföldi munkaerőt foglalkoztató, Ausztriában működő külföldi vállalat 18 hónapig a külföldi rendelkezéseknek megfelelő járulékokat fizet. Ha ez alacsonyabb, mint az ausztriai, akkor az előírt bérkifizetés mellett is jobban jár.
