Hullámvasútra került a forint

Az unió legeladósodottabb országának fizetőeszköze május eleje óta 7,9 %-ot romlott a dollárhoz képest és 2,9 %-ot vesztett értékéből az euróhoz viszonyítva. A befektetők elmenekültek, mivel megrekedtek a 19 millió dolláros csomagról folyó előkészítő tárgyalások és ez kiszolgáltatottá tette a magyar gazdaságot az európai adósságválsággal szemben – jelenti a Bloomberg. Megcsappant a kereslet nyugaton a magyar exportcikkek iránt, emiatt – jó két év óta először – visszaesés következett be az első negyedévben. (A kivitel adja a GDP 87 %-át, így a térségen belül a Société Générale egyik szakértője szerint Magyarország van a leginkább kitéve az eurozóna kockázatainak. Ehhez járul még igen gyenge költségvetési pozíciója.) Varga Mihály ugyanakkor azt mondta, hogy az ország finanszírozása erre az évre megoldott, az IMF biztonsági hálóját jövőre akarják megszerezni. A Bank of America egyik elemzője viszont azt várja, hogy a kormány a nyáron véglegesíti a kölcsön feltételeit, mert Orbán Viktor nem sokat nyer azáltal, ha túl sokáig vár. Az OTP megkérdezett szakemberei pedig úgy látják, hogy ha nem jön létre záros határidőn belül a megállapodás az IMF-fel és az EU-val, akkor csak idő kérdése, hogy mikor jön a következő eladási hullám a forintkötvények piacán.

Az államcsődnek kitett kelet-európai államokban a politikai stabilitás és a politikai környezet állapota közvetlenül összefügg a gazdaság fejlődésével – nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek az Eurasia Csoport egyik szakértője Londonban. Így pl. a Freedom House szerint Ukrajna és Magyarország tőkevonzó képessége veszélybe került, mivel mindkét országot illetően gyengült a demokrácia megítélése. A magyaroknál a közvetlen külföldi befektetések aránya a 2010. tavaszi csúcsértékhez, vagyis a 70,9 milliárd euróhoz képest a múlt év végére 65,2 milliárdra csökkent. Az EBRD ügyvezető igazgatója, Alan Rousso szintén úgy gondolja, hogy a jó politika és a jó gazdaság együtt jár. Az EU, amely igyekszik gátat vetni keleti határain a tekintélyuralmi rendszerek felemelkedésének, harcol Orbán Viktorral az olyan törvények miatt, amelyek az unió szerint aláássák a jegybank és más független intézmények hatalmát. A Freedem House közelmúltban napvilágot látott jelentése azt tartalmazza, hogy leginkább Magyarországon és Ukrajnában hanyatlik a demokrácia, ami komoly kétségeket vet fel az ügyben, hogy mennyire tekinthetők tartósnak a régió fiatal demokráciái. A magyaroknál a fejleményeket elősegítette, hogy gyenge az ellenzék, ugyanakkor a kormánypárt a szokatlan parlamenti többség birtokában illiberális irányvonalat folytat, ily módon kiemelkedő példát szolgáltat a demokrácia állapotának visszaesésére, legyen szó a demokratikus kormányzásról, a független médiáról, a jogi keretekről és a civil társadalomról. Az Orbán-kabinet visszautasította az állításokat. A miniszterelnök fokozta a független intézmények ellenőrzését. Leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét, korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét és új alaptörvényt fogadtatott el. A brüsszeli Bizottság több kötelezettségszegési eljárást indított, jelezve, hogy a jegybank önállósága körüli vita akadályozza a tárgyalások megkezdését az IMF-kölcsönről. Az amerikai TWC-csoport egyik munkatársa szerint mindez fontos barométer a befektetők számára az üzleti klímát illetően. Mint mondta, ennek megfelelő az ország kockázati felára is.