Hullámvasúton a kőolajár
Továbbra is íjesztgeti a világot az olajpiac: a fekete arany hordónkénti ára csütörtökön új határt tört át és 140 dollár fölé került. Ma viszont már korrekció kezdődött és visszacsúsztak az árak, majd újra emelkedtek. Az elkövetkező hetekben várhatóan ugyanez lesz: mivel a kereslet-kínálatban nincs változás, a spekulációs pénzek ki-be áramlása fogja mozgatni a piacot, és az ár remények szerint kisebb kilengésekkel a termelők által jelenleg jónak tartott 135-140 dolláros sávban ingadozik majd.
A csütörtöki szabadpiaci kereskedést az szabta meg, hogy a Fed szerdai kamatdöntése óta - nem változtatott a kamaton, és kommentárja nem igazolta a távolabbi kamatemelési várakozásokat sem - a dollár háromheti mélypontra gyengült, és a részvénypiacok is sokat vesztettek a nap folyamán. Ezért a forró tőke ismét megrohanta a további áremelkedéssel kecsegtető olajpiacot. A lelkes hangulathoz hozzájárult az OPEC-tag Líbia állami olajtársaságának vezetője is, mondván: fontolóra veszik a termelés csökkentését az amerikai beavatkozási kísérletek miatt. Később aztán pontosította nyilatkozatát, hozzátéve, hogy nincs semmilyen konkrét termeléscsökkentési tervük.
Az ellátás világszinten továbbra is bőséges. Májusban az OPEC-országok termelése napi 32,12 millió hordóra nőtt az áprilisi, napi 31,71 milliós átlagról. Az OPEC exportja az elmúlt néhány héten az idei eddigi legnagyobbra növekedett. Szaúd-Arábia félmillió hordós termelésnövelést ígért júliusra, és napi 2,5 millió hordós többletet másfél éven belül, pedig - amint az OPEC elnöke e héten ismét emlékezetett - a kereslet az idén eddig csökkent és jelenleg is tovább apad. Egy friss statisztika szerint a világ legnagyobb fogyasztó országában, az Egyesült Államokban az elmúlt négy hét átlagában a teljes amerikai olajtermék-fogyasztás 3,2 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly ilyenkor.
Az árakat azonban jelenleg nem a tényleges kereslet-kínálat határozza meg, hanem az, hogy a világméretű inflációs veszélytől, a bizonytalan pénzügyi piacoktól és a gyenge dollártól menekülő befektetési alapok, köztük főleg az amerikai nyugdíjalapok döntik a pénzt a nyersanyagpiacokra, értékőrzőbbnek vélt megtakarításokat keresve. Az árakat a határidős kontraktusok vételére rendelkezésre álló pénz mennyisége mozgatja mostanában, ez utóbbit pedig a dollár alakulása és a konkurens értékpapírpiacok fejleményei befolyásolják.
Emiatt aligha lesz foganata annak, hogy az amerikai kongresszus képviselőháza 402 szavazattal 19 ellenében törvényt fogadott el, amely utasítja az amerikai árutőzsde-felügyeletet, hogy minden hatósági, azon belül vészhelyzeti felhatalmazásával is élve azonnal törje le a szélsőséges spekuláció szerepét az energia szabadpiacán. A törvény szerint a felügyeletnek fel kell lépnie a határidős árak hirtelen és indokolhatatlan kilengéseivel és minden olyan tőzsdei kereskedelmi tevékenységgel szemben, amelyek akadályozzák a piacot a kereslet és a kínálat viszonyainak tükrözésében.
