Hogyan lehet egy nagyüzem szinte észrevehetetlen a környezete számára?

A zajszennyezés korlátozása

A gyárakkal szemben a legfőbb kifogás általában a hatalmas zajterhelés szokott lenni. A dübörgő gépek, az állandó kamionforgalom vagy a szellőztetés zaja rendkívüli módon megnehezíti a lakók mindennapjait és pihenését. Egyetlen gyár sem teheti meg tehát, hogy ne tegyen lépéseket a zaj mérséklése érdekében. Ennek legkézenfekvőbb módja a zajvédő panelek felszerelése. A speciális védőelemeket a homlokzaton elhelyezve komolyan mérsékelhető a kiszűrődő zaj mértéke.

Ezzel párhuzamosan a gyáraknak a gépeikre, berendezéseikre is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, hiszen ezek számítanak a legnagyobb zajkibocsátóknak. A rendszeres karbantartás is sokat segít, de még jobb, ha az üzem modernizálásba kezd. Egy korszerű olajmentes kompresszor például számottevően csendesebb, mint a régebbi modellek.

A károsanyag-kibocsátás minimalizálása

A termelőüzemek károsanyag-kibocsátása központi témává vált idehaza is az utóbbi időkben. Nem kétséges, hogy egyes gyárak veszélyesek a környezetre és akár az ott élő emberekre is. Hogy minimalizálják a kibocsátást, a gyárak tipikusan modern szűrőberendezéseket használnak, amik nem engedik a vegyi anyagokat a külvilágba jutni.

Ebben az esetben is igaz, hogy a lehető legmodernebb eszközpark kiépítése döntően javíthatja a gyár környezetvédelmi hatékonyságát. A korábban már említett, sűrített levegő előállítására képes olajmentes kompresszor például messze nem bocsát ki annyi káros anyagot, mint az olajjal működő típusok. Ezek a gépek minden gyárban megállják a helyüket, de kifejezetten jó választásnak számítanak az élelmiszeriparban, a gyógyszergyártásban, valamint a textiliparban.

Vizuális hatások mérséklése

Amikor egy gyárra gondolunk, aligha egy gyönyörű, elegáns épület jut először az eszünkbe. Érthető, hogy a funkcionalitás élvez elsőbbséget az esztétikummal szemben, ami viszont nem jelenti, hogy egy gyár ne lehetne mutatós. A környéken élők alighanem értékelni fogják, ha az üzem illeszkedik a már meglévő építészeti megoldásokhoz, és szinte láthatatlanul beleolvad a miliőbe.

Mindezt városi környezetben könnyebb megvalósítani, ahol külön ipari negyedek is léteznek, és a modern építészet is megvetette a lábát. Egy kisebb településen, faluban is törekedhet persze a gyár arra, hogy díszítésekkel, több zöldfelülettel passzoljon a környezetébe.

Szagok és hulladékkezelés

Akár csak a zaj vagy a vegyszerek és a káros anyagok, úgy a szagok is zavarhatják a gyár közelében élőket. Hogy ez ne így legyen, a gyárakban kulcsszerep jut a szellőzőrendszernek. Ezekből napjainkban az aktív szénnel működő szűrők számítanak a legelterjedtebbnek, de sok üzemben a biológiai szűrők is helyet kapnak.

Mivel a bűz jelentős része a hulladékból keletkezik, a gyáraknak ezen a téren is sok tennivalójuk akad. A hulladékkezelés alfája és ómegája az újrahasznosítás, azaz a lehető legkevesebb pazarlás. A szelektív hulladékgyűjtés is mérsékelheti a szagokat, és az is, ha a gyár a komposztálás mellett dönt a biológiailag lebomoló hulladékoknál.

Egy nagyüzem is lehet jó szomszéd

Ahogy a fentiekből látszik, tudatos cégvezetéssel és a legkorszerűbb technológiákkal egy nagyüzem sem kell, hogy zavarja a környéken élőket. Lényeges azonban, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a lakosságtól, és optimalizálják a működésüket, ha szükséges.