Hatszor többet keresnek a menedzserek
Tavaly Magyarországon hatszor annyit keresett egy menedzser, mint egy adminisztátor. A nemzetközi felmérés szerint ez a különbség megfelel a cseh és szlovák átlagnak, de jóval kisebb, mint például Lengyelországban és Romániában. Aligha meglepetés, hogy a vizsgált országok közül a két foglalkozás bérezése közötti legnagyobb eltérések Kínában, a legkisebbek pedig Norvégiában vannak.
Az ezredfordulótól kezdve megfigyelt lassú csökkenés megállni látszik - derül ki a Hay Group legfrissebb felméréséből. Tavaly a bérolló 6,2-szeres szorzót mutatott, ami nagyjából megfelel a kelet-európai trendnek. Csehországban 5,8-szoros, Szlovákiában pedig 5,6-szoros a mutató, ugyanakkor Romániában 9,8-szoros, Lengyelországban pedig 9,1-szeres, ami kifejezetten magas.
A bérolló a gyorsan fejlődő gazdaságokban a legnagyobb, ahol általánosságban még alacsonyak a bérek, ugyanakkor a verseny kikényszeríti a globális piacon is sikeres vezetők, menedzserek alkalmazását. Ezt viszont meg is kell fizetni. Összességében tehát a menedzserfizetések globalizáltak, hiszen a menedzsereket nemcsak országos, hanem világszinten is meg kell tudni tartania, vagy el kell tudni csábítania egy-egy vállalatnak. A hétköznapi feladatokat azonban a helyi sajátosságok alapján állapítják meg. Nem csoda tehát, hogy tavaly Kína produkálta a legmagasabb bérollómutatót: 11,8-szoros volt a különbség a menedzserek és az adminisztratív dolgozók bére között. Kínát Thaiföld, Vietnam és Románia követi.
Az sem véletlen, hogy a lista másik felén Norvégia, Kanada, Svájc és Dánia áll. Az északi országok alacsony bérollója több tényező eredménye. Először is az alkalmazotti átlagbérek már önmagukban meglehetősen magasak. Ezt erősítendő a szakszervezetek nyomására a béreket többnyire ágazati vagy helyi kollektív szerződések rögzítik olyan gazdaságokban, amelyek magas adószintekkel és bőkezű szociális rendszerekkel rendelkeznek. Arrafelé elfogadhatatlanok lennének a fejlődő országokban tapasztalt kiugró fizetési különbségek.
