Hat hete ralliznak a tőzsdék - ez már a fordulat jele?
A pénzpiacokon kezdődött a válság, a fellendülés előszelét is várhatóan ott fogjuk majd érzékelni. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a világ fontosabb tőzsdéi kisebb kilengésekkel immár hat hete folyamatosan emelkednek. A hangulat javulása a BUX-index alakulásán is látható volt, a múlt héten több havi csúcsra emelkedett. Mindez csupán erős korrekció vagy már a trendforduló jele?
Rég nem látott támadásban van a bika március eleje óta a New York-i tőzsdén: a tavaly október óta tartó zuhanás, majd kiszámíthatatlan mozgás után hétről-hétre emelkedtek az árfolyamok, összességében eddig csaknem 30 százalékkal. Hasonlóak a trendek a világ többi értékpapírpiacán, a búskomor légkört mindenhol óvatos optimizmus váltotta fel. Különösen jeleskedtek az ázsiai feltörekvő piacok, de a javuló befektetői hangulat hozzánk is begyűrűzött: a BUX néhány hete még jócskán 10000 pont alatt mozgott, manapság viszont 12000 körül ingadozik.
A jó hírekre éhes elemzők véleménye megoszlik az okokról. Az értékelések a félig tele vagy félig üres pohár dilemmáját tükrözik. Mindenki ugyanazokból az adatokból és folyamatokból indul ki, de eltérően értékelik azok várható hatását. A tény az, hogy a recesszió egyelőre világszerte mélyülni látszik, de vannak már biztató fejlemények is. Ezek közül a legfontosabbnak azt tartják a szakértők, hogy a legnagyobb feltörekvő piacok lassulása a jelek szerint mégsem lesz olyan drasztikus, mint amitől féltek. A fő hajtómotornak tartott Kínában az idei első negyedévben a GDP csupán 6,1 százalékkal nőtt, de szakértők szerint a tempó innen már lassan felfelé fog menni és őszre a növekedés elérheti a 8 százalékot. Hasonló folyamat látszik Indiában és Brazíliában is.
Apró örömök az amerikai gazdaságot is érik. Az első negyedéves eredmények számos meghatározó cégnél jobbak lettek a vártnál, a pénzügyi szférában a Citibank, a Goldman Sachs és a JP MorganChase egyaránt jobban teljesítettek, a reálszférában javított a General Electric, szép eredményt ért el az internetes óriás, a Google is. Márciusról áprilisra ugrásszerűen, 57-ről 62 százalékra javult a fogyasztói bizalmi index, ami szintén biztató a jövőre nézve. A képet azonban komorabbá teszi, hogy a munkanélküliség még mindig növekszik, a makrogazdasági mutatók is egyelőre a csökkenő trendet jelzik.
Az optimista elemzők szerint a reálgazdaság visszaesése lassulóban van, ezért a befektetői hangulat javulása tartós folyamat lesz, bár a pénzpiaci ingadozások továbbra is jellemzők lesznek. A bankszféra stabilizálódik, köszönhetően elsősorban a hatalmas állami támogatásoknak. A mozgatható pénzeszközök mennyisége is fokozatosan nő, ami mind a vállalati szférában, mind pedig a részvényárfolyamokban érezteti a hatását. Az egyre jobban teljesítő ázsiai és amerikai pénzpiacok magukkal húzzák a nehézkes Európát is, közvetve segítve ezzel az itteni válságkezelést.
A pesszimisták szerint viszont még messze nem látni a válság végét. Az amerikai bankoknál 1500 milliárd dollárra tehető a még le nem írt rossz eszközök teljes összege, ezekkel kezdeni kell valamit. A világgazdaság az egyes pozitív jelek ellenére még mindig határozottan lefelé megy, és még ha az év végére meg is áll a lassulás, a visszakapaszkodás évekig fog tartani. A mostani optimista hangulat emiatt bármikor megfordulhat, és ez az ingadozás még sokáig, a fellendülés egyértelmű kezdetéig fog tartani.
Nehéz megítélni, melyik értékelés a reálisabb, legfeljebb drukkolhatunk azért, hogy az optimista forgatókönyv érvényesüljön. Magyarország teljesen kiszolgáltatott helyzetben van, a válság elhúzódása és mélysége alapvetően a külső körülményektől függ. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség határozott válságkezelő intézkedésekre nálunk is, más országokhoz hasonlóan. A nagy különbség az, hogy a többiekhez képest mi rosszabb alapokról indulunk eladósodottságunk és a költségvetés helyzete miatt. Emiatt nálunk drasztikusabb megszorítások szükségesek a gazdasági visszaesés ellensúlyozására és a még mélyebb zuhanás elkerülésére.
A hét végén nyilvánosságra hozott Bajnai-csomag ezt a kényszert tükrözi, megoldást azonban alapvető bajainkra önmagában nem hoz. Hiába sikerülne ugyanis helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, hiába javulna a nemzetközi hangulat, ha nem kezdődnek meg nálunk a hosszú távra szóló, átfogó reformok. A világválság a legrosszabb esetben is néhány éven belül elmúlik, de valódi fellendülésben mi csak akkor bízhatunk, ha két évtized után végre a politikai elit hozzá mer nyúlni a nagy elosztó rendszerekhez, vállalva ennek társadalmi következményeit. Más út nincs, ebben az egyben minden hozzáértő szakember egyetért.
