Hármas csődveszéllyel nézhet szembe a kormány
A költségvetési hiányszint tarthatóságára az egyik legnagyobb veszélyt a közösségi közlekedés egyre romló helyzete jelenti. A MÁV-ot, a Malévot és a BKV-t csak a folyamatosan növekvő állami támogatás óvja meg a csődtől, ez viszont horribilis összegeket emészt fel. A rendbe tételük és gyökeres átalakításuk már nem halogatható sokáig, azonban még sokkal többe kerülne és éles konfliktusokkal járna, ezért komoly kihívást jelent a kormány számára.
Nem kekeckedés volt az IMF és az EU küldöttsége részéről, hogy egyebek mellett arról is faggatták magyar partnereiket, mikor és hogyan akarják gazdaságosabbá tenni a nagy közlekedési vállalatokat. Szakemberek már évek óta hangoztatják, hogy a magyar közösségi közlekedés gyökeres átalakításra szorul, mert jelenlegi működése nem hatékony, pazarló, átláthatatlan, rosszul szervezett, ráadásul alacsony színvonalú és mindezek következtében egyre nehezebben finanszírozható. Fenntartási költsége évek óta folyamatosan és rohamosan emelkedik, mostanra már éves szinten csaknem 300 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést, azaz nagyjából a GDP 1,3 százalékát emészti fel.
A rendszerváltás óta egymást követő kormányok közül egy sem vállalta fel az ágazat teljes strukturális reformját, a cégek rendbe tételét, ehelyett látszatintézkedések egész sora született, miközben a helyzet lényegében változatlan maradt. A privatizációs lépések sem segítettek, sőt: eladták, igaz jó áron az egyetlen nyereséges területet, a MÁV árufuvarozási részét /jó lenne tudni, mire ment el a százmilliárdos bevétel!/, a Malév többszöri értékesítése pedig teljes kudarc volt. Úgy tűnik, a politikai elit nem volt igazán érdekelt a rendcsinálásban, egyrészt azért, mert az sokba került volna és feszültségekhez vezethetett, másrészt viszont az átláthatatlanság nagyon is kedvezett a lenyúlásoknak és a klientúraépítésnek.
A mostani Fidesz-kormánynak az a peche, hogy elődjeivel szemben már nem tologatja sokáig maga előtt ezt a csődtömeget, több tényező is arra kényszeríti, hogy előbb-utóbb tegyen valamit. Először is ott van a borotvaélen táncoló költségvetés, amelynek számai már az idén sem adnak fedezetet a termelődő veszteségekre, a különbözet tízmilliárdokra rúg, és jövőre még tovább fog növekedni. Másodszor, szavazatnyerési szándékkal maga a Fidesz robbantott ki botrányokat egymás után a BKV, a MÁV és a Malév ügyeivel kapcsolatban, rámutatva a viszonyok tarthatatlanságára, rendcsinálást ígérve, ezzel komoly választói elvárásokat táplálva. Harmadszor pedig a három nagy cég mindegyikénél olyan helyzet alakult ki, amely nem teszi lehetővé a további halogatást.
A legégetőbb a Malév problémája, ahol a balul sikerült privatizáció és a légiközlekedés általános válsága nyomán szinte kezelhetetlen gondokkal kell szembenézni. Az csak a jéghegy csúcsa, hogy a működés tavaly mintegy 20 milliárdos veszteséget hozott és az idei évben is sok milliárd lesz a veszteség. A 2007-es rossz privatizációs szerződés, majd azt követően az orosz tulajdonos, Borisz Abramovics egyoldalú lépései súlyosan megterhelték a céget, amelyet a rendkívül kedvezőtlen piaci helyzet amúgy is keményen sújtott. Ennek eredményeként a múlt év végére a Malév finanszírozhatatlanná vált, és ezen a néhány hónappal ezelőtti visszaállamosítás is csak átmenetileg segít. A vállalat ugyanis súlyosan tőkehiányos, a köztartozások tulajdonná konvertálása után is hatalmas tartozásai vannak, és a működése a német vezérigazgató racionalizálási lépései ellenére messze van a rentábilistól.
