Ha a Mol nem is, a tőzsdénk a sógoroké lesz
Egy-egyre áll jelenleg a magyar-osztrák üzleti csata a magyar piaci pozíciószerzésért: az OMV sikertelenül próbálta megszerezni az ellenőrzést a Mol felett és ezzel összeolvasztani a két olajtársaságot. Eredményesebb volt viszont a bécsi börze ugyanezen törekvése a Budapesti Értéktőzsde megszerzésére. A PSZÁF engedélyezte ez utóbbi tranzakciót, a kérdés most az, mi lesz a folytatás.
Néhány hónapja még nagy vihart kavart, hogy a bécsi tőzsde közvetlen többséget szerzett a BÉT-ben és olyan hírek terjedtek el, hogy össze akarja vonni a két értékpapírpiacot, sőt a szlovák és horvát börzét is bekebelezné azért, hogy jelentősen növelje forgalmát és így a nagy európai tőzsdékhez nőjön fel. Bár ennek üzleti racionalitását a szakemberek egy része nem vitatta, nálunk hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki a pénzügyi és bróker szektorban. Az ellenérvek szerint ez egyoldalúan az osztrákoknak kedvez, a magyar cégek számára hátrányos lenne. A magyar tőzsde elnöke lemondott, s bár nyíltan nem tiltakozott a bécsi tervek ellen, világossá tette, hogy emiatt távozik.
A vita hamarosan nemzeti felhangot kapott és egyfajta függetlenségi harcnak állítódott be. Az ügy odáig fajult, hogy a legnagyobb magyar tőzsdei cégek, a Mol és az OTP kilátásba helyezték, új tőzsdét alapítanak, ha az osztrák törekvések sikerrel járnak. Ez persze inkább fenyegető nyomásgyakorlás volt, mert tőzsdéket az állam hozhat létre, nem pedig magáncégek. Annyit mindenesetre elértek, hogy a bécsiek bejelentették: nem áll szándékukban a fúzió.
A kedélyek - legalábbis átmenetileg - lecsitultak, és a pénzügyi felügyelet most engedélyezte, hogy a bécsi tőzsdét működtető Wiener Börse AG 50,45 százalékra növelje részesedését a Budapesti Értéktőzsdében. Az osztrák társaságnak jelenleg 12,5 százalékos részesedése van, további 25,2 százalék átvételéről pedig még júniusban állapodott meg az UniCredit Zrt.-vel (ez az ügylet még nem zárult le). Az így létrejövő 37,7 százalékos tulajdonrészt növeli most a Wiener Börse, amely értesülések szerint a Raiffeisen Zentralbank Österreich és az Erste Group Bank 6,37-6,37 százalékos pakettjének átvételéről állapodott meg.
Így a tulajdonváltások jogszerűen megtörténhetnek és attól kezdve az osztrákoknak szabad kezük lesz céljaik megvalósításához. Hosszabb távon aligha adták fel az összeolvasztás koncepcióját, de vélhetően kivárják a megfelelő pillanatot, hogy ezzel ismét előálljanak.
