Forint árfolyam: az indok Matolcsy maga

A tárca hétfőn kiadott közleménye szerint „az elmúlt hét keddjén Nouriel Roubini, a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi elemzője, szokásos hírlevelének előfizetői részére a következő befektetői tanácsot küldte: ”Amíg Magyarország kormánya alá nem írja az új IMF megállapodást, addig a forint shortolását javasoljuk".

Az NGM szerint az elemző ezzel a mondattal jelezte, hogy a befektetőknek a forint gyengülésére kell játszaniuk. A tárca közleménye szerint a csütörtökön megindult árfolyamesés alapján úgy tűnik, hogy a spekulánsok megfogadták Roubini tanácsát és a szerdai felkészülés után megkezdték a forint elleni támadást.

A forint euróárfolyama csütörtökön 293 forint fölé emelkedett az előző napi, jellemzően 290 forint alatti jegyzésekről, pénteken pedig már 297 forint fölött is kereskedtek az euróval, amire utoljára tavaly júniusban volt példa.

Devizapiaci kereskedők a forint csütörtök-pénteki gyengülését – az MTI szerint ugyan csak „részben” – de Matolcsy György csütörtöki cikkének tulajdonították, amelyben a nemzetgazdasági miniszter hibának nevezte azt az árfolyam-politikát, amely a forintot 2002 és 2010 között erősen tartotta.

Hétfőn délelőtt is gyenge volt a forint, kora reggel óta az euró jegyzése 295,82 és 298,42 forint között alakult, délben 297,53 forint volt az árfolyam.

Nemzetközi sajtó: az ok maga Matolcsy

A Nobel-díjas közgazdász, Nouriel Roubini szerint Matolcsy György tévesen vádolja őt a forint árfolyamzuhanásáért, inkább az ellentmondásos magyar politikát és a magyar gazdaság gyenge makróalapjait kellene okolnia. A szakember a Twitteren válaszolt a miniszternek. A Business Insider című gazdasági honlap emlékeztet: Roubinin kívül a Société Générale, valamint a Deutsche Bank is a negatív véleményt közölt a forintról és azt ajánlotta a befektetőknek, hogy a magyar fizetőeszköz ellen tegyék meg tétjeiket. Ráadásul az indok Matolcsy maga.

Őt tekintik ugyanis a legesélyesebb jelöltnek az MNB elnöki tisztére, és irányításával lényeges eltolódás várható a jegybank politikájában. A gazdasági hírportál a Heti Válaszban megjelent múlt heti Matolcsy-cikkre hivatkozik, amelynek eredményeként a forint jegyzése hanyatlani kezdett. De már előtte is gyengült, miután a Monetáris Tanács immár ötször kamatot vágott és előreláthatólag ezután is kitart a csökkentés mellett, mivel ösztönözni kívánja a növekedést.

Aggasztó tényezők

A helyzet még annál is súlyosabb, mert a testületet hamarosan csakis a mostani kormány által kinevezett tagok alkotják – írja a Deutsche Bank elemzője, aki emiatt sokkal gyengébb forinttal kalkulál, miközben az Európai Központi Bank tartja a kamatokat. Emellett az IMF-megállapodás elmaradása szintén korlátozza a felértékelődés lehetőségét, vagyis a forint árfolyama a következő hónapokban nagy valószínűséggel a 275-305-ös sávban marad.

A Société Générale emellett további aggasztó tényezőként említi, hogy az egyéb unortodox lépések sorában a Nemzeti Bank valutatartalékait a költségvetés finanszírozására használhatják fel. Márpedig ez nagyon kedvezőtlenül hatna a forintra. Mint ahogy az is, ha az új elnök alatt nem a pénzügyi stabilitás lenne a fő célpont, hanem a hangsúly a növekedés-barát monetáris politika felé tolódik el. Ezért a francia szakértők eladásra ajánlják a magyar fizetőeszközt. A honlap felhívja a figyelmet, hogy a jegybanknál a forint folyamatos gyengülése ellenére vitték lejjebb a kamatokat, ezért érdekes lesz látni, hogy Matolcsy akkor is a spekulánsokat okolja-e az árfolyam eséséért, ha immár az ő irányítása alatt alapvető változás következik be az intézmény politikájában.

Wall Street Journal: elsősorban Magyarország hibáztatható

Az esetet hosszasan ecseteli a Wall Street Journal is, amely egyértelműen leírja: a forint múlt heti gyors értékvesztéséért elsősorban Magyarország hibáztatható. Az állásfoglalás szerint a zuhanást elsősorban az váltotta ki, hogy Matolcsy tévesnek minősítette a jegybank 2002 és 2010 közötti politikáját, amely a forint erejének megőrzésére irányult.

Az újság közép-európai fő szakértője kifejtette, hogy a miniszter a favoritnak számít a jegybank elnöki tisztéért folyó versenyben, ezért a sajtóban megjelent véleményét úgy értelmezik, hogy a kormány agresszívabb könnyítést akar a monetáris politikában, illetve az alacsonyabb forintárfolyamot szorgalmazza, ami kedvezne az exportőröknek, ám további nyomás alá helyezné az devizadósokat. Mellesleg – teszi hozzá az elemző – a magyar fizetőeszköz nem is esett olyan sokat, ennél sokkal jelentősebb zuhanásokat élt át a közelmúltban, mivel a kormány kedveli az unortodox gazdaságpolitikai lépéseket. A szakember arra is figyelmeztet, hogy az MNB élén esedékes személycsere megnöveli a további kamatcsökkentés, illetve az újabb nem szokványos eszközök bevetésének valószínűségét, ami ismét csak kedvezőtlenül hat majd vissza forintra. Ezen felül a magyar gazdaság, a nagyfokú eladósodottság, valamint az euroövezettel kialakult összefonódás miatt ki van téve a nagyobb piaci zavarok hatásainak. Az pedig még inkább elbizonytalanítaná a befektetőket és a tőke menekülését váltaná ki, ha a kormány hozzányúlna a központi bank valutatartalékaihoz.

Financial Times: ujjal mutogatnak a közgazdászra itthonról

Gyengül a forint? Vádoljátok Roubinit! – ajánlja már tudósítása címében a világ talál legtekintélyesebb gazdasági lapja. A Matolcsy-féle tárca azért mutogat ujjal a Nobel-díjas közgazdászra, mert annak cége – az IMF-megállapodás szinte teljes reménytelensége miatt eladásra javasolta a magyar fizetőeszközt.

A legtöbb elemző viszont egészen más véleményen van, mint Matolcsy: szerintük az árfolyamesésben igazából a miniszter múlt heti cikke játszott közre, amely katasztrofálisnak minősítette, hogy a jegybank korábbi politikája az infláció fékentartását és a forint erejének megőrzését tartotta szem előtt. Az írás megjelenése után a forint gyors völgymenetre váltott, de a gazdasági minisztérium szerint a szakértők egytől egyik tévednek, mert a spekulánsoknak csak ürügy kellett, ami mögé elrejtheti a támadásukat. Legalábbis a Bloomberg így fordította le az NGM közleményét.

A Spiro Sovereign Strategy vezetője viszont úgy látja, hogy a piacok már nem annyira figyelik, lesz-e egyezmény a Valutaalappal. Sokkal inkább aggasztja őket, hogy a politika várhatóan erősen befolyásolja majd az MNB tevékenységét Simor András távozása után. A szakértő hangsúlyozza, hogy hála a globális tőkebőségnek keresik ugyan a magyar államkötvényeket, ám a magyar piac továbbra is Közép-Európa leggyengébb láncszemének számít, mivel igencsak nagyok a hozzá kapcsolódó egyedi kockázatok. Aligha kétséges, hogy Matolcsy Nicholas Spiro-t is azokhoz a kalózokhoz sorolja, akik összeesküdnek Magyarország ellen. Kalózok és spekulánsok, avagy a miniszter öngólja, mindez hozzáadódik azokhoz a rizikókhoz, amelyeknek az árát végső soron a magyar lakosság fizeti meg.