Fizetésképtelen adósok: a bankok hárítanak

A Bankszövetség elnöke az reggeli műsorában azt mondta, a tartósan fizetőképtelen adósokon a bankrendszer nem tud segíteni, esetükben kormányzati beavatkozás kellene. Erdei Tamás egy állami követeléskezelő szervezet létrehozásával rendezné a fizetésképtelenné vált lakáshitelesek helyzetét.

2010. május 12., 11:12

A Bankszövetség azt javasolja az új kormánynak, hogy egy állami követeléskezelő szervezet létrehozásával próbálják rendezni a fizetésképtelenné vált lakáshitelesek helyzetét. Már kilencvenezer olyan lakáshitel van, ahol az adós már több mint kilencven napja nem fizeti a részleteket.

Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke is elismeri, hogy a késve fizetések üteme valóban felgyorsult az elmúlt időszakban. Az ügyfelek egy részével meg tudnak állapodni a bankok, más ügyfeleken azonban átütemezéssel sem tudnak segíteni. Ebben az esetben a bankrendszer nem tud mást tenni, mint a biztosítékhoz nyúl: el kell vennie a lakást, árverésre kell bocsátania. Ez komoly társadalompolitikai, szociálpolitikai kérdéseket vet fel – tette hozzá a Bankszövetség elnöke. Az árverések befagyasztása sem ad megoldást, előbb-utóbb ugyanis hozzá kell nyúlni a biztosítékhoz, a megoldás kitolásával ugyanis csak növekednek az adósságok, hiszen kamatok, késedelmi kamatok is felgyülemlenek.

Erdei Tamás az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a tartósan fizetőképtelen adósokon a bankrendszer nem tud segíteni, esetükben kormányzati beavatkozás kellene.

Ehhez javasolják az állami tulajdonú követeléskezelő létrehozását, amelynek a reménytelen hiteleket a bankok átadnák úgy, hogy bizonyos veszteségeket a pénzintézetek is vállalnak. A követeléskezelő dönthetné el, hogy a például fizetésképtelen adós lakását állami tulajdonba veszi-e és szociális bérlakásként kiadja az adott családnak.

Egy ilyen szociális bérlakás konstrukcióban a bentlakóknak bérleti díjat kell fizetniük, amely a jövedelmi helyzetükhöz igazodhat. A másik megoldás lehet, hogy az állam – már nem piaci eszközökkel – moratóriumot ad az adósoknak, és ha a moratórium végén sem tudnak fizetni, akkor szintén állami tulajdonba kerülnének ezek a lakások. A bankrendszer számára természetesen ez veszteséget jelentene, de önmagában az árveréseken keresztül történő értékesítés is veszteséget jelentene – magyarázta a Bankszövetség elnöke.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.