Februártól szigorodtak a számlakibocsátási előírások
Február 1-jétől módosult az áfa-törvény, szigorodtak például a számlakibocsátással kapcsolatos előírások - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC). A tanácsadó cég adó- és jogi hírlevele szerint az adóalanynak minden esetben számlát kell kibocsátania - még abban az esetben is, ha a nem áfa-adóalany vevő nem kérné -, amennyiben a végösszeg eléri, vagy meghaladja a 900 ezer forintot, előleg fizetése esetén, illetve, ha a vevő az értéket a teljesítésig készpénzzel, illetve készpénzhelyettesítő eszközzel téríti meg.
A törvény új fogalomként meghatározza az "ésszerű időt", amely alatt az ellenérték készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén a számla kibocsátásának haladéktalanul meg kell történnie, egyéb esetekben az eddigi szabályozás (teljesítéstől számított 15 nap) marad érvényben -- írja az MTI.
Gyűjtőszámla alkalmazása esetén az "ésszerű idő" fogalmában meghatározott 15 napos határidőt az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében szigorodott az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabálya is. Számla kibocsátása esetén az adóalany az adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a számlát szabályosan érvényteleníti, illetve - a nevében, más fél által kibocsátott számla esetén - a vevőt az érvénytelenítésről, valamint a teljesítés hiányáról értesíti.
Egyértelművé vált az utazásszervezési szolgáltatás fogalma: kizárólag azok a turisztikai szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknél az utazás szervezése a domináns elem. Így nem tartozik ide például az önálló repülő- vagy vonatjegy-értékesítés, valamint a rendezvényszervezés sem. Az "utas" fogalma lényegi elemében változott: utas csak természetes személy lehet. Úgy tűnik, megoldódik az utazási irodák adóalanyok felé történő számlázásának korábbi áfa-problémája - állapítja meg a PwC.
