Ez lehet a devizahiteles mentőcsomagban
Miközben egyre nő a törleszteni képtelen adósok száma, körvonalazódni látszanak a devizahitelek problémájának megoldását célzó, leendő csomag főbb elemei. Ezzel párhuzamban az MNB a lakáshitelezés alapfeltételeit is szigorítani akarja, ami csökkenti ugyan a veszélyeket, de nehezíti a kölcsönhöz jutást is.
A feltételezéseket kormányzati oldalról is megerősítve bizonyossá vált, hogy a devizahitelek ügyében őszre várható átfogó megoldás, azt követően, hogy a Kúria mind az árfolyamrések, mind pedig az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében döntést hoz. Miután a jogi állásfoglalás lényege előre látható a különböző hazai és uniós testületek eddigi határozatai alapján, a kormánynak van néhány hónapja arra, hogy jól átgondolt és körültekintően egyeztetett törvényjavaslatot készítsen elő, amely alkalmas lehet nem csupán az akut problémák kezelésére, de a devizahitelek fokozatos kivezetésére és a hasonló bajok kialakulásának megelőzésére.
Tovább halogatni már tényleg nem szabad az ügyben, mert az adatok szerint az eddig megtett lépések nem sokat segítettek a bajba jutottakon: a végtörlesztés óriási hiba volt, azoknak adott 370 milliárd forintos ajándékot, akik erre nem szorultak rá, az árfolyamgát népszerűsége messze elmarad a remélttől, az ellehetetlenült adósok döntő többsége pedig legfeljebb a csodában bízhat. Az ő helyzetük könnyítését csupán az ingatlanok elárverezésének moratóriuma és a Nemzeti Eszközkezelő szolgálja, de egyik sem az igazi: az árverezések betiltásával legfeljebb időt lehet nyerni, miközben az intézkedés kihúzza a talajt a hitelezés egyik fundamentumát jelentő jelzálogozás alól, mivel a fedezet megkérdőjeleződik.
Ami pedig az Eszközkezelőt illeti, a legfrissebb adatok szerint eddig 19 ezer lakást ajánlottak fel a tulajdonosok megvételre, és ebből csupán 7500 realizálódott, az állam erre 27 milliárdot költött, a bankok pedig 60 milliárd forintnyi adósságot engedtek el. A tervek szerint az év végéig 25 ezer lakás kerülne az eszközkezelőhöz, ami az eddigi adatok alapján összesen 90 milliárdba kerülne az államnak és 190 milliárdba a bankoknak, miközben a törleszteni képtelen adósok alig negyedén segítenek. Ez a megoldási lehetőség tehát igencsak korlátozott, egyrészt lassú, másrészt rendkívül drága, arról nem is beszélve, hogy a tapasztalatok alapján a saját egykori lakásukban bérlőkké válók negyede a felettébb méltányos, 10 ezer forint alatti havi bérleti díjat sem tudja fizetni.
