Európa gyorsabban lép
Illúziónak bizonyult az a remény, hogy az amerikai pénzügyi válság nem fogja közvetlenül érinteni az európai bankokat. A múlt héten a kontinens több országa is azzal utasította vissza a washingtoni kérést, hogy szálljanak be egy nagy válságalapba, hogy ez az ő ügyük és felelősségük, oldják meg ők. Azóta a helyzet változott, mert kiderült, hogy errefelé is vannak bajban lévő nagybankok. Az érintett államok azonnal léptek, mégpedig éppen amerikai mintára.
A Belgium, Luxemburg és Hollandia 11,2 milliárd euró befektetésével ellenőrzést szerzett a belga-holland Fortis Financial Group pénzügyi szolgáltató, Belgium legnagyobb bankja felett. A megállapodás értelmében minden állam 49 százalékos részesedést kap a Fortis saját országában működő leányvállalatában. Az ügylet részeként távozik a pénzintézet éléről Maurce Lippens elnök, aki helyett kívülről hoznak vezetőt a Fortishoz, továbbá várhatóan eladják azokat az ABN Amro-részesedéseket, amelyek a holland pénzintézet tavalyi felvásárlásakor a belga társasághoz kerültek. Az akvizícióval a Fortis a legnagyobb európai pénzintézet, amelyet állami segítséggel mentenek meg a csődtől.
A belga pénzügyi szolgáltató anyagi helyzete azután roggyant meg, hogy tavaly hozzákerült az ABN Amaro egyharmada, ugyanis ez szerencsétlen módon éppen egybeesett a hitelválság kirobbanásával. A Fortisszal kapcsolatos aggodalmak júliusban fokozódtak, amikor a társaság vezetése bejelentette, hogy 8 milliárdos tőkebevonásra lesz szükség. A befektetők nem értették miért ez a váratlan tőkeigény, hiszen a bank - a tavalyitól ugyan jelentősen elmaradó profittal -, de mégiscsak nyereséggel zárta a második negyedévet.
A Fortis vezetői a múlt héten még határozottan cáfolták, hogy bajban lennének. Ennek célja minden bizonnyal az volt, hogy elkerüljék a pánikot és előkészítsék a mostani tranzakciót. Ezzel együtt a bank árfolyama pénteken 21 százalékkal zuhant a jövőjével kapcsolatos kétségek miatt. Ezzel a heti veszteség elérte a 36 százalékot.
Lépni kényszerült London is, hogy elkerüljön egy súlyos következményekkel járó bankcsődöt. A gyors döntés szerint részben államosítják, részben eladják a brit jelzálogkölcsönzőt, a Bradford & Bingleyt (B&B), amelyből a hétvégén - a pénzintézet megrendült piaci helyzetéről szóló hírek hallatán - a lakossági betétesek már jelentős mennyiségű készpénzt menekítettek ki. Egy éven belül ez a második nagyszabású bankállamosítási akció a globális likviditási válságtól különösen megtépázott brit pénzügyi szektorban.
A B&B több mint 20 milliárd font betétállományt kezelő lakossági banki részlegét és annak kétszáz bankfiókját a hétfői bejelentés szerint a spanyol Santander nagybank veszi át. A Santander már jelen van a brit bankpiacon: övé az Abbey jelzálogbank is. A hétvégén kimunkált mentőakció keretében azonban a Bradford & Bingley kint lévő, összesen mintegy 50 milliárd fontos hitelportfolióját állami kezelésbe veszik. E kinnlevőség-állomány legkockázatosabb eleme a 42 milliárd fontnyi jelzálog-kihelyezés.
Európa mindent elkövet annak érdekében, hogy a pénzpiaci válság itt ne vezethessen az amerikaihoz hasonló csődhullámhoz. Ebben könnyíti helyzetét, hogy egyrészt a kontinensen nem folyt olyan méretű ellenőrízetlen piramisjáték a jelzálogkölcsönökkel, mint a tengeren túlon, másrészt pedig az állami beavatkozás gyakorlata nem olyan tabu, mint odaát volt egészen a közelmúltig. Ezzel együtt még számítani lehet további bankcsődökre, nem beszélve a pénzügyi válság egyéb gazdasági hatásairól, például a recessziós félelmekről. Mindennek az árát pedig az elkövetkező években az adófizetők fogják állni.
