Elvették az egyetemistáktól a sporttelepüket
Államosították az ELTE Bogdánfy úti csarnokát – Október 18-án az ELTE Fit Night-on a látszat ellenére már nem a saját csarnokunkban sportoltunk, mert azt addigra elvették tőlünk – írta az .
Ingatlanügyben is tud meglepetést okozni a kormányzat. A 2012. október 17-i Magyar Közlönyben szerepel az a kormányhatározat (1456/2012.), amely tartalmazza, hogy a 4082/23 helyrajzi számú ingatlan – ez a BME és az ELTE Bogdánfy úton levő sporttelepeit jelenti – a Nemzeti Sportközpontok kezelésébe kerül.
Idén tavasszal Vígh László, a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos a 16 éve félkész állapotban lévő Tüskecsarnok kapcsán kijelentette: a négyezer fős Tüskecsarnok és a hat kiegészítő munkacsarnok nagyrészt az egyetemi sportot szolgálja majd, s az építkezés 5,9 milliárd forintos beruházással várhatóan 2014-re fejeződik be.
Ez a gyakorlatban az ELTE és a BME számára is rendszeres 10-10 százalékos pályahasználatot jelentett volna, melyet mindkét egyetem szándékozott kihasználni az egyetemi polgárság javára. Az ELTE a Tüskecsarnok befejezése mellett mindig is maximálisan kiállt, ezért nagy örömmel fogadtuk, hogy a kormány elszánta magát, és az átmeneti jégpálya kialakítása mellett a teljes felszerelésről döntöttek. A 32/2012. (III.7.) Kormányrendelet a Tüskecsarnok beruházási programot kiemelt üggyé nyilvánította, hogy gyorsított eljárásban lehessen intézni a felújítást. Ugyanakkor nem meglepő módon az ELTE részéről tárgyaló vezetők feltételeket szabtak, hogy ne csökkenjen tovább a sportolásra egyébként is szűkösen rendelkezésre álló hely. Logikus lépés például az ELTE azon kérése, hogy a két sporttelep-részünket szétválasztó Warga László utcát fel lehessen számolni, és a két részt összenyitni. Erre azért is lenne szükség, mert a tervek szerint a Tüskecsarnok felújítása kapcsán megmaradt sporttelepünkből is elvennének egy bevezető út számára némi területet.
A munkacsarnokok az egyetemi sportélet nagy infrastrukturális hiányosságait pótolnák. Ezek pályaméretei nem érik el a teremsportokhoz szükséges paramétereket, és mérkőzések rendezésére sem alkalmasak, de a tanórák, edzések, és az utánpótlás-nevelés részbeni áthelyezésével tehermentesíthetők lennének a Bogdánfy út zsúfolt terei. A használat részleteit az ELTE, a BME és a MEFS együtt igyekezett letisztázni Vígh László kormánybiztossal, azonban a tárgyalások nem zárultak le.
Ezek után az október 17-i Magyar Közlönyből értesülhetett arról az egyetem, hogy ugyan a Tüskecsarnok sosem tartozott az ELTE vagyonkezelésébe, most már a kormányhatározat szerint a Bogdánfy úti sporttelep sem tartozik oda. A sporttelepünk vagyonkezelést a Nemzeti Sportközpontok kapta meg, az intézkedéseket a Nemzeti Vagyonkezelőnek kellene megtennie, és a kormánybiztosnak meg kellene állapodnia a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetséggel, az ELTE-vel és a BME-vel.
Ha feltételezzük, hogy ez a kormányhatározat felülírhatja a Nemzeti Felsőoktatási Törvény vonatkozó részét, mely szerint a felsőoktatási intézmények alapfeladatai közé tartozik a sportolás lehetőségének biztosítása, és ezáltal az ehhez szükséges ingatlanok is a vagyonkezelésébe esnek, akkor bizonytalanná válik, hogy a hallgatóink hol, és milyen keretek között fogják elvégezni testnevelés kurzusaikat. Az sem derül ki, hogy a sporttal kapcsolatos szakjainkon tanulók hol részesülnek majd oktatásban, oktatóink, dolgozóink és hallgatóink hol űzhetik a szabadidősportokat, hol fognak edzeni az ELTE-BEAC sportolói, és milyen árat kell fizetnünk saját létesítményeink használatáért.
