Előnyt a magyar termékeknek!

- Tavaly, amikor a Parlament előtt a gazdák a csatornába öntötték a tejet az alacsony felvásárlási árak miatt, akkor merült fel az új kereskedelmi szabályozás követelménye – idézi fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs munkatársa a kódex létrehozásának történetét. Hozzáteszi, hogy a jelenlegi tárcavezető hivatalba lépésekor ugyancsak igényelték a hazai termelők a piacra jutás számukra kedvezőbb feltételeinek megteremtését. A jelenleg formálódó szabálygyűjteményt azonban nem a minisztériumban írják, mert az Európai Unió előírásaival ellentétes kitételek is lehetnek benne, amelyet ők hivatalból nem támogathatnak. Csak koordinálják a piac, a kereskedők, a termelők, és a feldolgozók közötti megegyezés létrehozását. Azt nem említi, de hozzátartozik a történethez, hogy ha nem jön létre megállapodás, akkor az Országgyűlés decemberi határozata nyomán törvényt kell alkotni a kereskedelem új szabályairól.

Új játékszabályok
Mindenki hallott már a kereskedelemben kialakult, ám sokat vitatott gyakoratokról a magyar piacon. A polcpénzről, amelyet azért fizetnek a beszállítók, hogy jó helyre kerüljön az árujuk. A másodlagos visszatérítésről, amelyet a kereskedőnek kell visszafizetni a termék eladása után, akár az ár egyharamadát. A belistázási díjat viszont még a kezedetek kezdetén kell kifizetni, azért, hogy a termék a halózat kínálatában egyáltalán jelen legyen. Csak sejtjük, hogy a felsoroltak is a kereskelemi kódex előírásai között lesznek, de egyelőre biztosan nem tudhatjuk, mert a tárgyaló felek csak annyit emelnek ki, hogy 50 pontból áll a megállapodás tervezet. Ennek csak az egyik tétele az, hogy a magyar termékek aránya a boltokban érje el a 80 százalékot és csak a fennmaradó 20 százalék legyen a külföldről származó import termék.

Mi a magyar termék?
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára sem tér ki a részletekre, ám cáfolja a hazai élelmiszer lánc, a CBA közleményét. Ebben az állt, hogy a lánc kész a megállapodás aláírására, ám egyes multinacionális kereskedők tartózkodnak ettől. Nem így van. Sőt, ő úgy látja, hogy már jövő héten létrejöhet a megállapodás, majd a követekező héten a dokumentum aláírása. Azzal kapcsolatban, hogy miként fogják megállapítani, mi a magyar termék, egyelőre nem tud választ adni. Még nem döntöttek erről a tárgyalások során. Az egyik lehetőség, hogy megszabják, milyen arányban legyen egy termékben hazai mezőgazdasági alapanyag. Továbbá a mérés módszertana is kérdéses volt korábban, hogy áruházat, termékcsoportot vagy terméket vizsgáljanak-e?

„Teljesíthetetlen elvárás”
Egyelőre nem csak a megállapodás tartalma, hanem a bevezetésnek határideje sem biztos. Vámos György szerint lehet, hogy a kódex nem bevezethető az első félév végéig. De nagyon bizakodó, mert állítása szerint a tárgyaló partnerek szándéka összecseng. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a hazai termékek piacra jutását segíteni, ösztönözni kell az új kereskedelempolitikák megvalósításával. Bár az is igaz, korábban azt hangoztatták, a változások bevezetésének nagy ára lesz, amit végsősoron a vevőknek kell megfizetniük.

Februári közleményük szerint „Az Országos Kereskedelmi Szövetség megítélése szerint a tárgyalások azért igényelnek hosszú időt, mert a termelők, a feldolgozók és a szaktárca olyan követelésekkel álltak elő, melyek változatlan tartalmú elfogadása esetén a kereskedelmi láncok költségeit alaposan megnövelnék, így - más választási lehetőség hiányában - a fogyasztói árak emelkedését okozhatták volna: több mint 50, költséghatásait tekintve forintban mérhető követeléssel indultak a tárgyalások. Ez különösen a jelenlegi piaci helyzetben teljesíthetetlen elvárás.”