Elég lesz-e a Fidesz lendülete?

Tovább ronthatja az ország nemzetközi megítélését a Jobbik választási eredménye – figyelmeztet a Financial Times. Egyes elemzők szerint gyengülni fog a radikális párt, mások szerint a szélsőjobboldal fényes jövő elé néz Magyarországon. Az új kormánynak nagyon kevés mozgástere lesz, ha elfogy a lendület, elmaradnak a szükséges hosszútávú reformok.

2010. április 13., 21:02

A Fidesz elsöprő győzelmével megnyílt a lehetőség a szükséges reformok előtt, ám az optimizmust – így a Financial Times kommentárja – beárnyékolja a Jobbik szereplése, amelyet a lap "szégyenletesnek" nevez. Aggodalomra ad okot, hogy 17 százalékot ért el az a párt, amely az európai nacionalizmus legvisszataszítóbb hagyományát idézi és amely a zsidókat és a romákat okolja a ország gondjaiért.

Ugyanakkor a radikális pár által elért eredmény elmarad attól, amit egyes közvélemény-kutatók jósoltak, és elmarad a Jobbik várakozásaitól is. A lap emlékeztet: a Jobbik nagyjából akkora választói támogatást élvez, amekkorát más európai szélsőjobboldali formációk birtokolnak, például a francia Nemzeti Front, az Osztrák Szabadságpárt, vagy a Lengyel Családok Ligája.

Orbán Viktornak, a Fidesz miniszterelnök-jelöltjének kezelnie kell azokat a konfliktusforrásokat, amelyek vonzóvá tették a szélsőjobbot a választók szemében. Megoldásra vár a nyomorban élő romák integrációja, akik gyakran esnek bűncselekmények áldozatául. Ehhez a lap szerint önkormányzati reformokra is szükség lesz, mert számos kistelepülésen az alapvető közfeladatokat – rendfenntartás, az egészségügyi ellátás, az oktatás ellátása – sem képesek ellátni.

A feladat nem csak nagy kihívást, nagy lehetőséget is jelent Orbán számára. A vidéki támogatók nem fogadják majd örömmel az önkormányzati átszervezést, ám a hatékonyabb közigazgatás számukra is előnyös lesz. Az elérhető közelségben levő kétharmados többség lehetőséget teremthet a szükséges alkotmányos változtatásokhoz. Arról azonban a Financial Times szerint nem lehet szó, hogy a Fidesz együttműködjön a Jobbikkal.

A másik kihívást az új kormány előtt a gazdaság helyzete jelenti. A lap szerint Magyarország nem okolhatja jelenlegi helyzetéért a világválságot: a bajt a szocialisták költségvetési felelőtlensége okozta. A megkésett deficitcsökkentéssel jó irányba indultak el. A következő helyes lépés az lenne, ha a szocialisták támogatnák a Fidesz reformjait, így az új kormánynak nem lenne ürügye, hogy a szélsőjobbal kokettáljon – zárul a Financial Times Magyar démonok című szerkesztőségi kommentárja.



Kipukkad-e a Jobbik?

A Jobbik választási eredménye tovább ronthatja a recesszióba süllyedt ország megítélését – írja a ugyancsak a brit üzleti napilap a választási eredményeket elemző cikkében. A Financial Times ugyanakkor kiemeli: a Jobbik számára a válság és a korrupciós ügyek szolgáltattak muníciót, most azonban a megvetett politikai elit részeként, a parlamentben kell helytállnia.

A lapnak nyilatkozó Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem professzora szerint ezért a Jobbik veszít erejéből. Elmondta: a Jobbik protest-párt, vagyis az elégedetlenséget lovagolja meg, a teljes politikai paletta elutasítására építi üzenetét. Amint konkrét ügyben szólal meg, elveszíti vonzerejét, széthullik.

Másképp látja Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezető igazgatója. Az elemző szerint Kelet-Európában a radikális jobboldali csoportok támogatottsága mélyen gyökerezik. "Lehet, hogy nem Jobbiknak hívják majd őket, de a szélsőjobboldal fényes jövő elé néz Magyarországon."

Elmaradnak a reformok?

Kevésnek bizonyulhat a Fidesz lendülete – véli Peter Attard Montalto, Nomura International Plc. elemzője. A

Bloombergneknyilatkozva azt mondta: az 1998-2002-es ciklus tapasztalatai alapján nem emelkedik túlságosan magasra a költségvetési deficit, ám valószínűsíthető, hogy elmaradnak a szükséges hosszútávú reformok.

Hozzátette: az új kormánynak nagyon kevés mozgástere lesz, az állami és önkormányzati bürokrácia csökkentéséből kell a növekedést serkentő adócsökkentésekhez forrást teremteni.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.