Egy éve nem tapasztalt csúcson a hitelfelvétel
A márciusban felvett lakáskölcsönök, személyi hitelek, és babaváró támogatások összege meghaladja a tavaly márciusi szintet, amire egy éve nem volt példa.
A pénzcentrum.hu csütörtökön arról számolt be, hogy a növekedés nemcsak lakáshitelek területén kiugró, hanem a babaváró és személyi kölcsönök iránti kereslet is drasztikusan nőtt.
A hitelfelvételi kedv már februárban kezdett éledezni, amikor is a januári mélyponthoz képest 23,6 százalékkal több kölcsönt helyeztek ki a pénzintézetek. A személyi kölcsönök terén pedig különösen pozitívak voltak a tél végi adatok, hiszen utoljára ennél több hitelt 2020 márciusában fizettek ki az ügyfeleknek a bankok. 2021 márciusára pedig még ezt is sikerült túlszárnyalni, 37,45 milliárdnyi folyósított személyi kölcsönnel.
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint januárban még 23,1 milliárd, februárban 30,32 milliárd, márciusban pedig 37,45 milliárd forint volt a magyar háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek új szerződéseinek összege. Vagyis tavaszra újabb 23,5 százalékos havi növekedés érzékelhető.
Bár az éves szintű növekedés mindössze 1,4 százalékos, már az is hatalmas eredmény, hogy sikerült beérnie a hitelezésnek múlt évi, járvány előtti szintet. Viszont nemcsak a személyi kölcsönök terén láthatunk ilyen pozitív tendenciát: a babaváró kölcsönök kifolyósított összegei 14,8 százalékkal emelkedtek februárról márciusra, a lakáskölcsönök pedig 52,4 százalékkal. Az elmúlt bő négy évben nem volt soha ilyen mértékű az új szerződések összege egy hónapban: 104,72 milliárd forint.
Tavaly áprilisban három évvel vetette vissza a hitelezést a járvány, a lejtmenet pedig 2021 januárjában sem állt meg: igazi mélypontot hozott az évkezdés, ha a főbb lakossági hiteltípusok szerződéses összegeinek együttes értékét nézzük. Úgy tűnik, ez a csökkenő tendencia nemcsak hogy megtört februárban, de márciusban erőteljes felívelés kezdődött. Összesen csaknem 196 milliárdnyi hitelt adtak a háztartásoknak a bankok, szemben a februári kb. 146 milliárddal.
Egy átlagos évben, amikor nem rázza meg a világot egy járvány, a december-január havi holtidőszakot ugyanúgy felívelés szokta követni február–március táján, ahogy az az első grafikonról is leolvasható. Tehát elméletileg a személyi kölcsönök felvétele normál körülmények között is hasonlóan alakul, ha csak a növekedést vesszük alapul. Azonban az összegekből már látszik, hogy 2021 sem egy tipikus év, hiszen az első negyedéves hitelfolyósítási adatok közelébe sem érnek a tavalyiaknak.
A „természetes” hatások mellett közrejátszhatott a hitelfelvételi kedv élénkülésében az a pozitívabb légkör is, ami megelőzte a harmadik hullámot. Február közepén ugyanis már lehetett tudni, hogy ismét felszálló ágba kerül a járványhelyzet, viszont előtte nem volt tudható, hogy ilyen hamar lesz harmadik hullám és akkor indult a konzultáció is a nyitásról. Így a két hullám között volt egy rövid, bizakodóbb időszak. A február elején igényelt személyi hiteleket pedig vagy még abban a hónapban, vagy március folyamán folyósították.
Valószínűleg a közeledő tavasz, de még inkább az otthonfelújítási támogatás is meghozta a lakosság kedvét a személyi kölcsönökhöz. A január 1-jétől igényelhető felújítási támogatás, és a februártól elérhető kölcsön hatására sokan gondolhatták át tavaszi-nyári felújítási terveiket. A tervezés maga után vonja azt is, hogy költségvetést csináltak a háztartások: mire elég a saját megtakarítás, kell-e hitel, és ha igen, mekkora összeg.
(Kiemelt képünk illusztráció)
