Economist: Beteg ország a Dunánál
Gyengélkedő gazdaság, régiós összehasonlításban a legrosszabb teljesítmény, korrupció, erősödő gyűlöletbeszéd – ezek a főbb megállapításai az Economist legújabb, az Orbán-kormány két évét értékelő cikkének (Sickness on the Danube).
Az értékelés leszögezi, az Orbán-kormány félidei értékelése zord képet mutat. A gazdasági folyamatok közül a 12 százalékot elérő munkanélküliséget, a 6 százalékhoz közelíti inflációt, a régiós összevetésben leggyengébb növekedési teljesítményt emelik ki, jelezve, hogy a befektetők idegességét mutatja a tíz éves államkötvények 9 százalékos hozama is.
A lap szerint - melyet az Index szemlézett - a Fidesz kezd kétségbeesetté válni: grandiózus terveket jelentenek be, majd amikor azok nem működnek, új adókat vezetnek be. Az egymillió munkahelyre vonatkozó 2020-ig szóló ígéretről megjegyzik, hogy bár létrejött 50 ezer új állás, azok jelentős része az árokásásra kirendelt közmunkásoknak köszönhető.
A képet árnyalandó a cikk jelzi, hogy a szocialisták nyolc évi "korrupt és lajhár" kormányzása után örökölt kuplerájt csak rontotta az eurózóna válsága, ugyanakkor úgy vélik, a Fidesznek így is kevés mentsége van. A tervek szélsőségesen optimisták voltak, az IMF-tárgyalásokról – bár hónapokkal ezelőtt bejelentették azokat – semmi hír, a parlament pedig éppen a héten halasztotta el az e tekintetben kritikus jegybanktörvény módosítását. A tárgyalások esetleges kudarca pedig komoly veszélyt jelent Magyarországnak a külső körülmények romlása – akár egy spanyol bankválság, akár a görög helyzet éleződése – esetén. Ehhez képest jó hír, hogy az idei évre elfogadott 2,5 százalékos költségvetési-hiány előrejelzés elfogadásával Brüsszel már nem fenyeget a kohéziós pénzek felfüggesztésével.
Az Economist rövid belpolitikai helyzetértékelésében a korrupció intézményesüléséről és a korábbi oligarchák Fidesz-közeli oligarchákra cseréléséről ír. Kitérnek a Horthy-szobor avatására, a Nyírő-újratemetésre, és szélsőjobboldali írók iskolai tananyaggá tételére, majd leszögezik, hogy a gyűlöletbeszéd és az idegengyűlölet erősödik.
A Tárki kutatását – miszerint a fiatalok közel fele gondolkodik az ország elhagyásán – kommentálva megjegyzik: Magyarország modernitással szembeni küzdelme lökést ad a kivándorlásnak, miközben éppen a fiatalokra lenne legnagyobb szüksége az országnak.
