Ebbe beletörhet Orbánék bicskája

AP/Washington Post

Magyar társadalmi szervezetek arra hívtak fel egy sor vállalatot, hogy azok addig ne reklámozzanak a Magyar Hírlapban, amíg az nem ítéli el határozottan Bayer Zsolt cikkét a cigányokról. A kezdeményezők között van az Amnesty International és 22 másik társaság, a címzettek között pedig ott találni a Vodafone-t, a FedEx-et, az IKEÁ-t, a Procter and Gamble-t és a MÁV-ot.

Wall Street Journal

Magyarország 35 %-os büntető jellegű nyereségadót kíván kivetni a magyarok Svájcban lévő bankszámláira, ám egy francia tanácsadó cég szerint a magyar fél várhatóan nehézségekbe ütközik majd, amikor adatokat igyekszik beszerezni az ottani hatóságoktól. Smicsek Sándor a Mazars Magyarországtól elmondta, hogy nem lehet kizárni: létrejön egy ilyen államközi megállapodás a vagyonok megadóztatásáról, ám az valószínűtlen, hogy Svájc kiad bármiféle információt a számlákról, illetve azok tulajdonosairól. Jelenleg úgy van, hogy aki svájci bankban tartja pénzét, annak nyilatkoznia kell arról, hogy kezelhetik-e nyilvánosan az adatait. Ha igen, akkor adózhat odakint is, de a kilétéről tájékoztatják a magyar felet. Ha viszont a másik megoldást választja, akkor 35 %-os nyereségadót kell fizetnie. Ennek 75 %-át a magyar állam kapja meg, a maradék 25 % pedig az alpesi államnak jut.

Reuters/FT/Telegraph/CNN/Yahoo News

A német Bundesbank elnöke arra figyelmeztetett, hogy versengés indulhat meg a nemzeti fizetőeszközök leértékelése terén, ha egyes államok újabb és újabb terheket raknak a központi bankokra és arra kényszerítik őket, hogy agresszívabb monetáris politikát folytassanak. Példaként Jens Weidmann Japánt és Magyarországot említette, hozzátéve, hogy a kormány mindkét helyen vastagon beleavatkozik a jegybank dolgába és veszélyezteti annak függetlenségét. Több más pénzügyi vezetőhöz hasonlóan ő is úgy látja, hogy a következmény az lehet, hogy politikai szempontok határozzák meg a kamatokat. Megjegyezte azt is, hogy nem a központi bankok feladata a válság tartós megoldása, autonómiájuk megőrzésére ki kell tartaniuk amellett, hogy tennivalóikat szűken értelmezzék. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami adósságok, illetve a gazdaságok szerkezeti gondjainak rendbetétele éveket fog igénybe venni. Szerinte azonban Németország jó formában van és az első negyedév után elindul a növekedés útján.

A Yahoo News a hírhez azt teszi hozzá, hogy Orbán Viktor hamarosan kinevezi az MNB új elnökét, aki a várakozások szerint hű szövetségese lesz. A kormányfő tavaly már megtöltötte a saját embereivel a Monetáris Tanácsot, amely ily módon azután sorozatban a kamatcsökkentésre szavazott, jóllehet a magyar infláció tavaly 5,7%-kal a legmagasabb volt egész Európában. A tudósítás megemlíti azt is, hogy az EU és az IMF a múlt évben aggodalmát fejezte ki a jegybank önállóságának veszélyeztetése miatt és nem jutott előbbre a 15 milliárd eurós készenléti hitelszerződés megkötésében.

FAZ

A német jegybank első ember óvott attól, hogy a politika egyre nagyobb mértékben beleavatkozzon a központi bankok életébe, és hogy a politika szabja meg a valutaárfolyamokat. Mint mondta, Magyarországon és Japánban már tapasztalhatók túlkapások és az egyik következmény az lehet, hogy egyre inkább megkérdőjeleződik az árstabilitás, a pénzpolitika fő céljaként, továbbá hogy oda lesz a jegybankok függetlensége. Weidmann a német tőzsde újévi fogadásán rámutatott, hogy az új japán kormány még agresszívabb monetáris politikát követel és a központi bank autonómiájának felszámolásával fenyeget. Hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha a nemzetközi valutarendszer a jövőben is megúszná az árfolyamok fokozódó átpolitizálását, a leértékelési versenyt. A lap megjegyzi: a globális válság során több jegybankot is rászorítottak, hogy támogassa a pénzügyi rendszert, ösztönözze a konjunktúrát és megtámogassa az állam finanszírozási költségeit. Weidmann szerint azonban hosszú távon nem lehet leküzdeni a bajokat, ha ilyen teendőket testálnak a központi bankokra, azok függetlenségét úgy lehet a leghatékonyabban megtartani, ha a feladatukat szűken értelmezik.

Bloomberg

Erősödött a forint, miután Varga Mihály a fizetőeszköz gyengítése ellen foglalt állást, a magyar gazdaság bizalmi indexe pedig 9 havi csúcsra emelkedett. Az irányadónak tekintett tízéves államkötvény hozama viszont nem gyakorlatilag nem mozdult el a 6,33 %-ról. Tóth Gergely a Buda-Cash-től úgy látja, hogy az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter megerősítette a piac véleményét, hogy ti. kár feleslegesen a forint leértékelésére játszani, mert ezzel a kormány csak a saját mozgásterét szűkíti.

NZZ

Óvatos derűlátással tekint Kelet-Európa idén várható gazdasági teljesítményére az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Magyarországnak azonban 0,1 %-os visszaesést jósol., Szlovéniában pedig még nagyobb, 2 %-os recesszióval számol, éspedig mindkét országban a meggyengült bankok miatt. Az EBRD szerint a bizakodásra elsősorban az ad alapot, hogy az euróövezetben már látszanak a stabilizálódás jelei, ami kedvezően hat ki a keleti konjunkturális kockázatokra is, bár a nyugati importigények tartós megerősödéséről egyelőre nem lehet beszélni, de a nyugatra irányuló export legalább már nem hanyatlik olyan mértékben, mint korábban. Nagy gondot jelent ugyanakkor a térség államai számára a nyugati bankok súlyos eladósodása. Keleten attól tartanak, hogy a tartozások leépítését megszenvedik a keleti leánybankok is, bár a tőkekivonás az utóbbi hónapokban már nem olyan látványos, mint korábban. A hitelezés szintje viszont tovább csökken.