Drámai a családok helyzete: egészen a megsemmisülésig

Tavaly tovább romlott a családok és a gyerekek helyzete – állítja Ferge Zsuzsa szociológus, annak a bizottságnak a vezetője, amely a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégia végrehajtását értékeli. A testület szerint az Út a munkához program jelenlegi formájában fenntarthatatlan.

2010. március 18., 04:50

Azok a családok is elindultak a lejtőn 2009-ben, akik eddig tartották magukat – mondja Ferge Zsuzsa szociológus. Elkezdtek lecsúszni a budapestiek, az egy-kétgyerekesek és a diplomások is, a mélyszegényeknél pedig nőtt a mélyszegénység. A szakértők azt tapasztalták, nincs olyan rossz helyzet, amelynél rosszabb ne lenne egészen a megsemmisülésig - számolt be az

MR1-Kossuth rádió.

A Gyerekesélyek Magyarországon című kötet, amely a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 450 oldalas jelentését tartalmazza a válság hatásai mellett foglalkozik a segélyezetteket közmunkához juttató Út a munkához programmal is. A program a dokumentum szerint „kevéssé hatékony, olykor pazarló és ebben a formában fenntarthatatlan”. Ferge Zsuzsa azt mondja, a munkateremtés nem az önkormányzatok feladat, és felesleges volt kiterjeszteni a rendszert az egész országra. Előnyként említik ugyan, hogy ennek köszönhetően kicsit emelkedett azoknak a jövedelme, akik dolgoztak, ugyanakkor egyszerre kényelmesített el egyeseket, és tette lehetetlenné a közmunka fogalmát ott, ahol „tényleg azt jelentette, hogy huszonnégyen söpörnek egy húsz négyzetméteres területet”.

A kötet bemutatóján jelen volt Csizmár Gábor társadalompolitikai államtitkár is, és azt mondta, az elemzés megállapításai közel állnak ahhoz, amit ő gondol az Út a munkához programról: „Szembe kell vele nézni, és le kell vonni belőle a következtetést. Semmi gondot nem látok abban, hogyha egy külső szakértő grémium tükröt tart a kormány elé”.

A 450 oldalas tanulmányból kiderül az is, hogy a szegény gyermekek kétharmada falun él, és az is, hogy minél kevesebb pénzből él valaki, annál kisebb összeget mond, ha a megélhetéséhez szükséges minimum jövedelemről kérdezik.

A Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szervezett szerdai eseményen a 30 millió forintból készített tanulmánykötetről Ferge Zsuzsa elmondta: a jelentésbe belevették azt a „nem sok jót, ami történt” az elmúlt időszakban ezen a téren, és számba vették a gazdasági válság gyermekekre gyakorolt hatását. Munkájukhoz felhasználták a Központi Statisztikai Hivatal és a Tárki adatait is, továbbá megvizsgálták, hogy a szűkös anyagi forrásokat hogyan használta fel a kormányzat. Mint megjegyezte, ez a téma azért különösen fontos, mert „a gyermekekből áll a holnap társadalma”, és ha ők szegénységben nőnek fel, az a jelenleginél is súlyosabb feladatokat ró a majdani társadalomra. Megemlítette, hogy témáikat maguk választották, működésüket pedig a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozta. A kötet sok háttérelemzést, jogszabályozást tartalmaz, és helyet kap benne civil szervezetek véleménye is.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.