Dinnyekartell: jól lobbizott a termesztők fideszes elnöke

A Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott a nagy élelmiszerláncokkal, hogy egyikük se vigye 99 forint alá a dinnye árát, mert különben lehet, hogy nem minden termelőnek érné meg dinnyével foglalkozni. Az élelmiszerláncoknak ez nem jelent hátrányt, mivel a nagy versenytársaik is részt vesznek, így gyakorlatilag a fogyasztóknak kell kötelezően támogatni a dinnyetermelőket.

2012. július 19., 15:57

„Valahol határt kell húzni ennek a ceremóniának, hogy itt ne a multik gazdagodjanak, hanem a magyar nép, a magyar termelők” – mondta néhány napja Papp László, a 2,5 hektáros nagycserkeszi termelő, akinek a Híradó tudósítása szerint csak akkor éri a meg dinnyézni, „ha jó áron veszik meg a kereskedők”.

És hogy jó áron vegyék meg, arról kormányzati gondoskodás történt - írja az

Index.

Szokatlan akcióba kezdett ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): a közelmúlt megállapodtak a jelentősebb kiskereskedelmi bolthálózatokkal, amelyek vállalták, hogy üzleteikben boltokban a dinnye kilónkénti ára nem megy 99 forint alá. Kérdéses azonban az akció hosszú távú sikere, hiszen ha a versenytárs vállalatok megállapodnak abban, hogy egyikük sem viheti lejjebb egy termék árát, az kartellezésnek hívják, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában – így Magyarországon is – szigorúan tiltja.

Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, korábban elmondta, hogy nagyon örül, hogy a a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.