Derűlátóbb német befektetők

Az üzleti derűlátás figyelemreméltó, bár Vahl Tamás, a kamara elnöke a ger-mania.hu kérdésére elmondta: „nagyon kezdeti szakaszban” vannak a kormánnyal még ősszel kezdeményezett tárgyalásaik a német nagyvállalatokat érintő különadókról. A kamara ismételten sérelmezte, hogy előzetes értesítés, konzultációk nélkül, visszamenőleg és diszkriminatívan vetettek ki magas különadókat egyes ágazatokban. Vahl szerint ezeket most nyilván „lenyelik” az érintett cégek, de jövő terheikkel kapcsolatban egyeztetést várnak. Erre eddig, feltehetően az illetékeseknek az EU-elnökség miatti leterheltsége miatt, nem volt mód.

Beruházás, munkahely - csak, ha nyereséget hoz-

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei konjunktúra-jelentése szerint a magyarországi német befektetők nagy várakozásokkal tekintenek 2011-re és a gazdaság helyzetét lényegesen jobbnak ítélik meg, mint egy évvel ezelőtt. Ez a befektetési környezet értékelésében is megmutatkozik: Ismét pozitív értékelést kaptak a munkaerő-piaci feltételek, miközben az adóterhekkel való elégedetlenség érezhetően csökkent. A német cégek a legnagyobb horderejű problémának a korrupciót tekintik, de a jogbiztonságba vetett bizalom is veszélyesen megcsappant. A német vállalatok ismét növelnék beruházásaikat s további munkahelyeket kívánnak teremteni, ennek előfeltétele azonban a megfelelő gazdaságosság. Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője kiemelte, hogy az elmúlt évek felmérései egyértelmű összefüggést mutatnak a vállalatok nyereségessége és a beruházási kedvük között. „A vállalatok hosszú távon csak akkor ruháznak be, akkor teremtenek munkahelyeket, ha nyereséget tudnak realizálni, illetve ezt meg is hagyják nekik“ – így a kamara osztályvezetője. Tanulságos, hogy az idei felmérés megerősítette: a beruházási döntésekben főként a munkaerőpiac, a jogbiztonság és az adórendszer minősége játszik kiemelt szerepet, míg (sokat emlegetett, nem ritkán bírált) támogatásoknak alig van jelentősége.

Több, mint 17 milliárd euró német tőke

Külföldi vállalatok 2010 végéig közel 69 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon. Ennek több mint 70 százaléka az Európai Unió államaiból érkezett, a német vállalatokra a beruházásoknak mintegy a negyede jut. Emellett egyre nagyobb súllyal szerepel a hazánkban működő külföldi cégek visszaforgatott nyeresége. E téren a német vállalatok kiemelkedő szerepet töltenek be, ők adják az összes újra befektetett jövedelem 55 százalékát. „Ezek a számok szemléletesen igazolják, hogy a német vállalatok nem a rövid távú profitmaximalizálás miatt ruháznak be Magyarországon, hanem hosszú távú szerepvállalásra törekszenek” – hangoztatta Vahl Tamás

Idén minden második vállalat pozitív irányú változásra számít mind a magyar gazdaság helyzetét, mind saját üzleti tevékenységét illetően. A javuló hangulat alapja elsősorban az exportgazdaság élénkülése. Így a feldolgozóipari vállalatok átlagon felül optimisták, míg az építőipari vállalkozások egyértelműen borúlátóbbak az átlagnál. A 900 tagú kamara felmérése szerint a vállalatok mintegy 40 százaléka tervezi a létszám bővítését, minden harmadik vállalat növelné beruházásait és csak minden hatodik cég tervez elbocsátásokat.<

Vahl rámutatott, hogy bár a válaszadók jelenleg elégedettek az elérhető szakképzett munkaerővel, a gazdasági növekedés gyorsulásával e téren romló feltételekre lehet számítani. A Kamara ezért elsődleges feladatnak tekinti a szakképzés terén való együttműködést a kormánnyal és szorgalmazza – német mintára – a duális, elméleti és szakmai képzés kiterjesztését.

Az adóterhek mértékével még elégedetlen a cégek 40 százaléka. Más területeken még nem tapasztalható előrelépés, de miután e kérdések gyakran szerepelnek a médiában, a befektetők ezekben is fordulatra ámítanak. Ilyen például a korrupció, amely változatlanul a legnagyobb elégedetlenséget kiváltó üzleti környezeti tényező. A DUIHK szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók a jogbiztonság folyamatos romlását jelzik.

A beruházási feltételek tekintetében Magyarország a regionális rangsorban megőrizte tavalyi 4. helyét. Az első négy helyen idén először találjuk együtt a Visegrádi országokat. A DUIHK előrejelzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye idén mintegy három százalékkal, sőt akár valamelyest nagyobb mértékben is bővülhet.

Kérdésünkre, nem fenyeget-e a német munkaerőpiac megnyílásával elvándorlás, Vahl Tamás derűlátó volt. Szerinte akadály a nyelvtudás hiánya, a külföldi munka nehézségei. Az viszont elképzelhető, hogy a külföldi cégek emelik majd a béreket, hogy legjobb munkaerőik ne vándoroljanak nyugatra,