Csaba László a kormányzásról: kapkodás, erőszakosság, káosz
Konzervatív közgazdasági teoretikusként, elemzőként tartják számon. Nem tőle várták a legkeményebb kormánybírálatot. Mindenkit meglepett, amikor visszautasította a Monetáris Tanácsba szólító jelölést, mondván: „Kultúrember ilyen kinevezést nem fogad el.” Miért? Mi történt fél év alatt, amire nem számított? Ezekről kérdezte az elemzőt Buják Attila. Az interjú teljes szövegét elolvashatják a csütörtökön megjelenő 168 Órában.
Csaba Lászlót néhány hónapja Fidesz-közeli elemzőként tartották számon: korábban keményen bírálta az ország előző vezetéseit, ám most az Orbán-kormánnyal sem kíméletesebb. "Nehéz is megismerni azt, ami nincs" - mondta el Csaba László a kormány középtávú gazdasági terveiről, majd így folytatta: "a mai vezetés vagy nem készült a kormányzásra, vagy egész másra készült, mint amibe belecsöppent."
"A kétharmadnak akkor van értelme, ha tudjuk, mire szánjuk" - véli az elemző - "Ami engem közgazdászként a kormányzásban érdekel, az nem igényel kétharmadot. Fontos lenne azokat a több cikluson átívelő reformokat keresztülvinni, amelyek húsz éve késnek. Mihez kellett a kétharmad eddig? Mondjuk az Alkotmánybíróság korlátozásához?"
Csaba László azt is elmondta, nem hisz a magyar kormány tőkeellenességében. "Akkor nem kaptak volna támogatást, kedvezményt a folyamatban lévő külföldi beruházások" - véli. 'Mindig ugyanoda lyukadunk ki. Összeállt egy „széles sávú”, egypárti koalíció, amelynek egyik csoportja azt vallja, hogy az országnak igenis kellenek nagyberuházók, exportképes cégek, míg a másik szárny elszántan tőkeellenes."
Miért utasította vissza Csaba László a Monetáris Tanácsba szóló meghívást? Miként vélekedik az elemző a kormányzati szlogenekről? A csütörtöki 168 Órából ezt is megtudhatja.
