Elegük lett, Brüsszelhez fordul a Lidl és a Spar az ársapka miatt

A kormány a magas árakat ürügyként használja arra, hogy magasabb adókkal és árplafonokkal vegye célba a külföldi kiskereskedőket, mint például a Spart és a Lidlt – írta a Politico.

Múlt hét szerdán a magyar kormány kiterjesztette az ársapkákat az étkezési burgonyára és a tojásra, ami főleg a kiskereskedőket sújtja, akik már így is küzdenek az elmúlt évben bevezetett intézkedések miatt. A lap felidézte, hogy először 2021 decemberében, a Közép- és Kelet-Európát különösen súlyosan sújtó, szárnyaló élelmiszerár-infláció közepette a kormány sietve keresztülvitt egy törvényt, amely a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező szupermarketeket arra kötelezte, hogy a szavatossági idő előtt 48 órával adják át az élelmiszereket egy állami jótékonysági szervezetnek. Ezután a kormány – a kiskereskedők kártalanítása nélkül – árplafont rendelt el több élelmiszer-alapanyagra, és rendkívüli jogkörökkel élve 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelte a nagy kiskereskedők adókulcsát.

„Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – mondta az egyik érintett üzlet névtelenséget kérő képviselője, aki az iparág többi szereplőjével közös aggodalmát fejezte ki.

„Egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni ilyen előírt körülmények között.”

A törvény szembemegy az EU belső piacának alapelveivel – mondta a képviselő, aki felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjenek közbe.

A lap felidézi, hogy Nagy Márton még májusban arról beszélt, hogy növelni kell a hazai tulajdonrészt az építóiparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben. 

A Tesco még 2020-ban elvesztette az Európai Bíróságon azt a pert, amiben a magyarországi progresszív kulcsú kiskereskedelmi különadót támadta. És nem biztos, hogy a kiskereskedőknek ezúttal jobb lenne az ügyük – mondta Sam Baldwin a Szecskay magyar ügyvédi irodától.

„Az árbefagyasztás korlátozhatja a belső piaci szabadságokat, például az áruk szabad mozgását” – mondta Baldwin. „Bár a magyar kormány kétségkívül a fogyasztók jólétére fog hivatkozni jogos védekezésként, továbbra is bizonyítania kell, hogy az intézkedés nem torzítja szükségtelenül a versenyt.”

Az Európai Bizottság beavatkozása úgy tűnhet, mintha az uniós bürokrácia a nagy kiskereskedelmi cégek oldalára állna egy olyan időszakban, amikor a polgárok a megélhetési költségek válságával küzdenek – eközben pedig Orbán az ország számos más problémájáért is Brüsszelt okolja.

(Kiemelt kép: Új, a tojással és a burgonyával kiegészített, élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2022. november 14-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)