Brüsszel megfelezheti a magyar növekedést – Ellenőrzésdömping a nyertes cégeknél
– Már hónapok óta ki kellett volna hirdetni a pályázati döntéseket, de egyelőre semmi hír nincs az ügyben. Úgy tudjuk, egyenként nézik át újra a pályázatokat, átvilágítják a benne részt vevő cégeket, próbálnak indokot találni a megítélt összegek csökkentésére vagy arra, hogy teljes egészében visszavonhassák a támogatást – mondja lapunknak egy milliárdos nagyságrendű fejlesztés gazdája. Hozzáteszi, informálisan már hónapokkal korábban megüzenték nekik, hogy nyert a projektjük, de ahogy telik az idő, úgy lesznek egyre bizonytalanabbak.
– Nemcsak bennünket érint az időhúzás, hanem a konzorcium többi tagját is. Nagyon rossz hatással van az együttműködésünkre ez a játék. A választások után már volt egy leállás a rendszerben, megértettük, vártuk, hogy rendeződjenek a sorok, lecseréljék az embereket, újra beinduljanak a folyamatok. De annak, ami most történik, semmi más indoka nincs, mint hogy a kormányzat fél attól, az EU nem fog utalni a különböző korrupciógyanús ügyek miatt.
– Az elmúlt időszakban tömegesen indultak ellenőrzések a már megkezdett projektek esetében, erre hivatkozva pedig milliárdok kifizetését állították le – erősíti meg az információt a 168 Órának egy pályázatíró cég tulajdonosa. Egyszerre többtucatnyi pályázatuk átvilágítása van folyamatban, a munkatársai alig bírják a munkát. Szerinte nemcsak ők küzdenek jelenleg ezzel a nehézséggel, hanem más pályázatíró cégek is. Mint mondja, van olyan megítélt előleg, amire már fél éve hiába várnak, egy másik esetben pedig jóval kevesebb pénzt utaltak nekik, mint amire számítottak.
Nemcsak a piac felől érkeznek vészjósló jelzések az uniós támogatásokról, de az EU-tól is, és vannak erre utaló kormányzati intézkedések is. Meglepő lépés volt például az, hogy felére – 50-ről 25 százalékra – csökkentették a közszférán kívüli kedvezményezetteknek kifizethető támogatási előleget. A K+F-projektek esetében 75 százalékról 50 százalékra vágták vissza az előleget. Az állami és önkormányzati nyerteseknél a korábban 100 millió forintban maximált előleg mértékét 50 millió forintra húzták le.
Bár a Pénzügyminisztérium cáfolja, hogy a kormányzat visszavenné az önkormányzatoktól a választások előtt kiutalt uniós támogatásokat, valójában ezen a területen is történt egy látványos szigorítás. Az új szabályok szerint ugyanis a helyhatóságok által elnyert, 100 millió forintot meghaladó összegű uniós források kifizetése a jövőben csak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra lehetséges, illetve a korábban a kereskedelmi bankokhoz utalt és még fel nem használt forrásokat szeptember 30-ig vissza kell utalni a település állami számlájára – ha a megítélt támogatás összege meghaladja az 50 millió forintot, és a fejlesztés még nem fejeződött be.
Mindezek összességében bonyolultabbá és nehezebbé teszik a támogatásokhoz való hozzájutást, illetve lassítják a kifizetéseket.
Az intézkedések hátterében az áll, hogy soha nem látott mértékűre ugrott a költségvetés hiánya az év első nyolc hónapjában. Az 1646 milliárd forintos deficit alapvetően amiatt keletkezett, hogy a kormányzat megelőlegezte a nyertes pályázóknak az EU-tól még be nem érkezett közösségi támogatásokat. Összesen 1388 milliárd forintról van szó. Ezzel szemben Brüsszelből augusztus végéig 183 milliárd forintnyi pénz érkezett Magyarországra. A szabályok módosításával ezt a nagy különbséget akarja csökkenteni a kormányzat. Vagyis a jövőben minden bizonnyal nem folytatódik a havonta 150-200 milliárd forintos állami támogatáskifizetés.
Valójában az EU mindig utófinanszíroz, vagyis a nyerteseknek az előlegeket és a valódi teljesítéseket első körben a magyar állam fizeti ki, majd később benyújtja a számlákat az EU-nak. Jellemzően az utolsó negyedévben szokott történni a legnagyobb összegű pénzlehívás. Idén azonban más a helyzet, mint tavaly volt, s ezek indokolhatják a kormányzati intézkedéseket.
Az óvatosság oka egyrészt az, hogy több száz milliárd forint értékű uniós pénz ügyében vannak elszámolási viták az Európai Bizottsággal, illetve jelenleg úgy tűnik, az elmúlt évhez hasonlóan idén sem sikerül majd tartani az EU-nak vállalt államháztartási hiányt. A 168 Óra úgy tudja, hogy a Magyarország számára ez ügyben nyáron megfogalmazott ajánlások ellenőrzésére az Európai Bizottság költségvetési tényfeltáró szakértői csoportot küldött. A bizottsági delegációt vezető, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatója, Manfred Bergmann és kollégái két napon át folytattak megbeszéléseket a költségvetési folyamatokról és intézkedésekről a magyar kormányzati és érdekképviseleti szervezetekkel.
Úgy tudjuk, a delegáció ismét figyelmeztette a magyar kormányt, hogy október 15-ig hajtson végre érdemi változtatásokat a jövő évi költségvetésben. Nem segíti a folyamatok felgyorsítását az sem, hogy az EU több területen, így az uniós támogatások kezelésében és a költségvetés tervezésében is sérülni látja a jogállami követelményeket. Ez utóbbit pedig a következő programozási ciklusban, amely 2021-ben indul, a támogatások kifizetésének egyik alapfeltételeként szeretné megszabni több befizető ország is. Hogy sikerül-e átvinni ezt az akaratot, egyelőre kérdés, szándék mindenesetre van rá.
A magyar kormánynak érdeke fűződik ahhoz, hogy továbbra is akadálytalanul érkezzenek a közösségi támogatások. Egyrészt azért, mert a GDP növekedéséhez évente 2-3 százalékot adnak hozzá az uniós források, vagyis ha a megítéltnél kevesebb pénz érkezik, nem lesz tartható a négy százalék fölötti idei növekedési cél. Másrészt tovább romolhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, ami a külfölddel szemben fennálló finanszírozási képességet, az ország külső egyensúlyi helyzetét mutatja, tartalmazza a külfölddel kapcsolatos áruforgalmat és szolgáltatásokat, a tőkebefektetésekhez kapcsolódó és a munkavégzésből származó jövedelmeket, valamint a viszonzatlan átutalásokat. Az MNB legfrissebb adatai szerint a második negyedévben már látszott a mérlegen a támogatások beérkezésének lassulása: a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség kiigazítatlan értéke 1,192 milliárd euró volt, 775 millióval kevesebb az előző negyedévinél, annak következtében, hogy az Európai Uniótól befolyt tőketámogatások összege a második negyedében a korábbinál 676 millió euróval kevesebb, csupán 436 millió euró volt.
